Tesztkérdések

2018-as Vizsga kérdéssor

1. Az első túláramvédelmi készülék a csatlakozó főelosztóban három fázisban elhelyezett késes
olvadóbiztosító betét. Mely feladatot kell ellátnia a felsoroltak közül?

a) a csatlakozóvezeték túláramvédelme.
b) a csatlakozóvezeték túlterhelés elleni védelme és a betápláló fővezeték
túláramvédelme.

c) a fogyasztásmérő berendezés zárlatvédelme.

2. A felsoroltak közül mely megállapítás igaz a kiegészítő védelmi intézkedésekre?
a) ahol áram-védőkapcsolót szükséges alkalmazni, ott kiegészítő egyenpotenciálú
összekötések is szükségesek.
b) ha maradéktalanul ki vannak alakítva a fő- és kiegészítő egyenpotenciálú összekötések, nem
előírás áram-védőkapcsoló alkalmazása.
c) lakásokban előírás, áram-védőkapcsoló kiegészítő védelemként történő
alkalmazása.


3. Jogszabály szerint új felhasználási hely ellátásához, szabadvezeték-hálózaton ki jogosult a
leágazási pont kijelölésére?

a) A villamos energiát igénylő felhasználó.
b) Az elosztóhálózati engedélyes.
c) A regisztrált szerelő.
d) Nem kell kijelölni, mivel mindig adódik.

4. Az alábbiak közül melyik helyes a csatlakozási pont helyének meghatározására vonatkozóan?
a) Szigetelt szabadvezetékes csatlakozásnál az a pont, ahol a csatlakozóvezeték a tetőtartót,
illetve a falihorgot eléri.
b) Földkábeles csatlakozás esetén a csatlakozási pont az ingatlanhatár.
c) A toldás, megszakítás nélküli csatlakozóvezeték végpontját képező villamos
kötéspont. Ha a csatlakozóvezeték közvetlenül lát el egy fogyasztásmérő
berendezést, akkor a fogyasztásmérő(k) elmenő kapcsai.

d) A méretlen fővezeték első villamos elágazási pontja a fogyasztásmérő-hely előtt.

5. Lakóépületek esetében mi a méretlen fővezeték(ek) elhelyezésének fő szempontja?
a) Minden olyan elhelyezés elfogadható, ami az illetéktelen hozzáférhetetlenséget garantálja.
b) A teljes nyomvonal a lakótéren kívül helyezkedjen el.
c) A nyomvonal mindig falba süllyesztve legyen kialakítva.
d) Lakótéren belül csak kábelszerű vezeték (köpenyes vezeték) alkalmazható.

6. Előírhatja-e az elosztói engedélyes a csatlakozóvezeték földkábeles kivitelét?
a) Nem írhatja elő (a döntés joga a fogyasztóé / felhasználóé).
b) A csatlakozóvezeték földkábeles kivitelét az elosztói engedélyes csak abban az esetben
írhatja elő, ha a közcélú hálózat földkábeles.
c) Előírhatja, ha a szabadvezeték-hálózat földkábel-hálózattá történő átépítése
tervezett.


7. Melyik megállapítás NEM igaz a felsoroltak közül a fogyasztásmérő előtti kismegszakítóra
vonatkozólag?

a) Minden esetben elvégezhető általa a tűzeseti lekapcsolás.
b) Ellátja a fogyasztásmérő és a mért fővezeték túláramvédelmét
c) Névleges áramértéke (illetve ezek összege) határozza meg a csatlakozási áramerősség-
értéket.

8. Az alább felsoroltak közül melyik feladata a fogyasztásmérő előtti kismegszakítónak?
a) Hálózati feszültség-aszimmetria, illetve túlfeszültség fellépte esetén késleltetés nélkül
lekapcsol.
b) A felhasználási hely, illetve fogyasztási hely érintésvédelmi lekapcsolást végző védelmi
eszköze.
c) Ellátja a fogyasztásmérő és a mért fővezeték túláramvédelmét, áramértéke pedig
meghatározza a csatlakozási áramerősség-értéket.


9. Hol nem helyezhető el előzetes egyeztetés nélkül családi ház fogyasztásmérő-helye?
a) Az ingatlan közterületi határán.
b) Gázmérő mellett.
c) Ajtó mögött.
d) Pinceszinten.

10. Hol helyezhetők el egy 3 szintes, 16 lakásos társasházi lakóépület fogyasztásmérő-helyei?
a) Az összes mérő elhelyezhető a bejárati szinten, a közlekedő tér falán, csoportosan,
illetve a szintenként elhelyezkedő lakások mérői szintenként csoportosítva is
elhelyezhetők.

b) A lakások bejárati ajtajain belül, a gázmérővel közös falifülkékben.
c) A pinceszinten levő garázssoron, az egyes garázsajtók mellett lehetnek a lakás mérők, a
garázs mérők mellett.

11. Társasházi fogyasztásmérő-helyek vezetékezése során 4 fogyasztásmérő-hely méretlen
fővezeték szakaszát létesíti. Az alábbiak közül melyik 1 kV-os vezető alkalmazható?

a) Legalább 10 mm² keresztmetszetű, a szabványos színjelölésnek megfelelő műanyag
szigetelésű réz-, vagy alumínium vezető.
b) Villamos terhelésre előírt módon méretezett, sodrott szerkezetű, színjelölt
rézvezetők, amelynek keresztmetszete legalább 10 mm².

c) Legalább 16 mm² keresztmetszetű, műanyag szigetelésű tömör alumínium vagy legalább 6
mm² keresztmetszetű, sodrott szerkezetű, színjelölt rézvezetők.
d) Villamos terhelésre előírt módon méretezett, sodrott szerkezetű, színjelölt rézvezetők,
amelynek keresztmetszete legalább 6 mm².

12. Az alábbi megállapítások közül melyik a hibás?
a) A fogyasztásmérő előtti kismegszakító és a felhasználói főelosztó táblán elhelyezett
túláramvédelmi eszközök között általában nem lehet szelektivitást alkalmazni.
b) A mért fővezeték legnagyobb megengedett feszültségesése 4 %.
c) Műanyag tokozat-rendszer elemeiből felépített fogyasztásmérő-hely csak ajtó, illetve fény
elleni takarás mögött helyezhető el.
d) Az áram-védőkapcsoló feszültség-aszimmetria ellen nem véd.

13. Az alább felsoroltak közül melyik pont nem minősül csatlakozási pontnak?
a) Az új létesítésű, többszál-feszítésű csatlakozóvezeték végpontja. A villámvédelmi
zónahatárra az előírásoknak megfelelő túlfeszültség-védelmi egység van beépítve.
b) A méretlen betápláló fővezeték végpontja.
c) A toldás, vagy megszakítás nélküli csatlakozókábel végpontja.

14. Melyik válasz igaz TN-rendszer esetén?
a) Amennyiben alapozásföldelő, vagy ezzel műszakilag egyenértékű
földelőberendezés áll rendelkezésre, a szétterjedési ellenállás értéket nem
szükséges méréssel igazolni.

b) A mért fővezeték csak négyvezetős rendszer lehet (PEN-vezetőt kell alkalmazni).
c) Nem szabad kiépíteni a fő egyenpotenciálú összeköttetések rendszerét (EPH), mert ez
veszélyhelyzetet teremthet.

15. Az alábbiak közül mely esetben léphet fel a csatlakozóvezetékben üzemszerű körülmények
között a legnagyobb húzófeszültség?

a) +40 ˚C környezeti hőmérséklet mellett.
b) A szerelés során, befeszítéskor.
c) - 5 ˚C környezeti hőmérséklet mellett, zúzmara pótteherrel.
d) + 20 ˚C környezeti hőmérséklet mellett.

16. A védővezetős érintésvédelem alkalmazására vonatkozólag mely állítás HIBÁS az alábbiak
közül?

a) Lakóépületek védővezetős érintésvédelmeként TN C S rendszert kell kialakítani.
b) Csoportosan elhelyezkedő felhasználási helyek vezetékhálózatainak védővezetői csak
ugyanarra a földelőrendszerre csatlakozhatnak.
c) A mért fővezeték PE-vezetője a fázis- és nullavezetőtől külön nyomvonalon is
vezethető.

d) A mért felhasználói főelosztó PE-kapcsa is lehet fő földelőkapocs, illetve -sín.
e) Ha egy adott áramkör fázisvezetői 50 mm² keresztmetszetűek, akkor PE-vezetőként 25 mm²
keresztmetszet alkalmazása megengedett.

17. Az alábbiak közül melyik a helyes megállapítás?
a) A fő földelősínről indítandó egyenpotenciálú összekötések villamos kötéspontjait a csatlakozó
főelosztó pecsétzárazott terében kell kialakítani.
b) A fő földelősínről indítható fő egyenpotenciálú összekötés, a további PE-sínekről,
vagy kapcsokról pedig nem.

c) 1 kV-ra szigetelt vezető alkalmazásával az erősáramú vezetékrendszerek védőcsöveiben is
vezethető védőösszekötő-vezető.
d) A fő földelősínen kívül máshonnan nem megengedett EPH vezetőt indítani, illetve EPH
bekötést megvalósítani.
18. Üzemszerű körülmények között mikor léphet fel a csatlakozóvezetékben a legnagyobb
húzófeszültség az alábbiak közül?

a) +40 ˚C környezeti hőmérséklet mellett.
b) -20 ˚C környezeti hőmérséklet esetén.
c) A szerelés során, befeszítéskor.
d) +20 ˚C környezeti hőmérséklet mellett.

19. Jelölje meg a valótlan (hamis, helytelen) állítást!
a) Az elosztói engedélyes előírása alapján új fogyasztásmérési helyek alatt minden
esetben kötelező csatlakozásra előkészíteni a földkábeles csatlakozás fogadó
tokozatát.

b) A méretlen fővezeték fogyasztásmérő-helyen történő elágaztatása az ugyanazon fogyasztási
helyhez tartozó, vele azonos térben levő vezérelt napszaki fogyasztásmérő számára
megengedett.
c) A mért felhasználói vezetékhálózat védelmi eszközeit a mért oldali főelosztóban kell
felszerelni.

20. Mi a belső villám- és túlfeszültség elleni védelem célja?
a) A műszaki intézkedések életvédelmi célt szolgálnak és számottevően csökkentik a
vagyoni károk bekövetkezésének kockázatát.

b) A felhasználói (belső) túlfeszültség elleni védelem eszközei levezetési áramukkal
párhuzamos áramutakat biztosítanak a villám áramának veszélytelen módon történő földbe
vezetéséhez.
c) Az épületen belüli vezetékes hurkok védelme az extrém túlfeszültségek, illetve túláramok
hatásai ellen.

21. Mi a Leágazási pont?
a) Az átviteli vagy az elosztó hálózat azon pontja, amelyen keresztül a csatlakozó
vezeték e hálózathoz kapcsolódik.

b) A csatlakozó főelosztóból kilépő méretlen fővezetékek pontjai.
c) Az MSZ 447:2019 nem definiál „Leágazási pont”-ot.

22. A csatlakozóvezeték a fogyasztásmérő berendezést csatlakoztatja a fogyasztói főelosztóhoz.
a) Az állítás igaz.
b) Az állítás hamis.

23. Mi a „fogyasztásmérő berendezés”?
a) Több fogyasztásmérő készülék.
b) Csak a mérőórát értjük fogyasztásmérő berendezés alatt.
c) Csak direktmérős módozatokra használatos szakkifejezés.
d) Fogyasztásmérő készülék(ek), a kiegészítő készülékekkel együtt.

24. A csatlakozási pont helye függ-e a csatlakozási módtól?
a) nem függ tőle.
b) kábeles vagy szabadvezetékes, amiről a helyszínen döntenek a fogyasztóval folytatott
konzultáció során.
c) csatlakozó főelosztó közcélú hálózat felöli kapcsai, vagy a tetőtartón, falitartón,
falihorognál lévő fázisvezető kötések.


25. A 3x16 A–es vételezés esetén, kiépíthető–e idősoros elszámolásra alkalmas mérőhely?
a) Amennyiben a felhasználó ilyen szerződést köt, ott igen.
b) Csak áramváltós esetben.
c) Csak akkor, ha a felhasználó rendelkezésre álló teljesítménye meghaladja 80 A–t.
d) Nem.
e) Nem mert 80 A alatt kizárólag profilos elszámolási mód kérhető.

26. A csatlakozási alapdíj mentességnek mi a felső határa lakossági fogyasztó esetében?
a) 96 A.
b) 3 x 50 A.
c) 32 A.


27. A csatlakozási pont egy transzformátorállomás kisfeszültségű elosztóterében elhelyezett
biztosítócsoport elmenő kapcsai, melyről földkábelen érkezik a villamos energia a
felhasználási helyre. Milyen dokumentáció alapján építhető ki a rendszerengedéllyel
rendelkező fogyasztásmérő szekrény?

a) Geodéziai bemérés alapján.
b) A jóváhagyott kiviteli terv alapján.
c) Az 564-es számú kiviteli nyilatkozat alapján.
d) Nem létesíthető, mert a mérést a csatlakozási ponton kell elhelyezni.
e) Nem létesíthető, mert az áramváltó az elosztói engedélyes tulajdona.

28. A csatlakozó főelosztó előtt mekkora szabad helyet kell kialakítani, biztosítani a berendezés
kezelése céljából?

a) 1 m².
b) 2 m².
c) 3 m.

29. A csatlakozó vezeték védőcsövezett szakaszába egy vezeték befűző dobozt kell beépíteni. A
minimális mértékadó szabványkövetelmények teljesítéséhez melyiket választja?

a) A védőcsövek becsatlakozásának megfelelő, de legalább 150 x 150 mm méretű,
minimum IP 44 védettségű villamosipari kemény műanyag dobozt kell alkalmazni,
zárópecsételhető kivitelben.

b) A0 méretű villamosipari tokozatot kell alkalmazni, amely IP 54 védettséggel rendelkezik és
zárópecsételhető.
c) A védőcsövek becsatlakozásának megfelelő, de legalább 100 x 100 mm méretű, legalább IP
44 védettségű villamosipari kemény műanyag dobozt kell alkalmazni, zárópecsételhető
kivitelben.

30. A csatlakozóvezeték és a csatlakozó-berendezés helyét és kialakításának módját a hálózati
engedélyes - az általa kidolgozott műszaki előírások, az alkalmazható technológiák, valamint a
jogszabályi előírások figyelembevételével - a regisztrált villanyszerelővel együttműködve
határozza meg.

a) Az állítás igaz.
b) Az állítás hamis.

31. A csatlakozóvezeték létesítése az elosztói engedélyes feladata és jogosultsága.
a) Az állítás igaz.
b) Az állítás hamis.

32. A csatlakozóvezeték létesítése költségminimalizálásra épül, felesleges keresztmetszetek
alkalmazása tiltott. Az alkalmazandó keresztmetszetek meghatározása a hálózati engedélyes
hatásköre.

a) Az állítás igaz.
b) Az állítás hamis.

33. Melyik állítás igaz a felhasználói mért főelosztó elhelyezésére?
a) Mérőszekrényben a fogyasztásmérővel egy légtérbe beépítve.
b) Mérőszekrénnyel egybeépítve, a fogyasztásmérővel nem egy légtérben.
c) Külön nem tokozott szekrényben elhelyezve, de csak 1 méteren belül.
d) Kizárólag a csatlakozószekrénnyel egybeépítve.

34. A felszálló fővezeték és a leágazó fővezeték közé kell-e leválasztó kapcsolót beépíteni?
a) Nem kell.
b) Kötelező.
c) Csak túláramvédelemmel együtt.

35. A felszálló fővezeték és a leágazó fővezeték közé kötelező-e túláramvédelmet beépíteni?
a) Kötelező.
b) Nem kötelező.
c) Csak akkor szükséges, ha a leágazó fővezeték a felszálló fővezetéknél kisebb
keresztmetszetű.

36. A felszálló méretlen fővezeték vezethető-e vízszintesen?
a) Igen.
b) Nem.

37. A fogyasztásmérő berendezés és tartozékainak leolvasását és kezelhetőséget igénylő
részeinek minimális- és maximális magassága a padlószinttől az elosztói engedélyessel
történő más megállapodás hiányában?

a) Alsó széle 0,6 m, felső széle 1,8 m.
b) Alsó széle 1,2 m, felső széle 1,6 m.
c) Nincs korlátozás.
38. A fogyasztásmérő szekrénynek milyen bizonylattal kell rendelkeznie?
a) Vizsgálati jegyzőkönyvvel, CE jelzéssel.
b) Szabványossági vizsgálati jegyzőkönyvvel (megfelelt minősítésű).
c) CE jelzéssel és forgalmazási engedéllyel.
d) CE jelzéssel.

39. A fogyasztásmérő-helyen felújítás esetén a beépítendő új szekrény meg kell, hogy feleljen az
új létesítésre vonatkozó feltételeknek, azonban a csatlakozási módra és a fogyasztásmérő-
hely elhelyezésére vonatkozó előírásokat nem kötelező betartani.

a) Az állítás igaz.
b) Az állítás hamis.

40. A fogyasztásmérő-helyet mely szempont szerint kell az épületen elhelyezni?
a) A lehető legrövidebb méretlen fővezeték kialakítással.
b) A lehető leghosszabb méretlen fővezeték kialakítással.
c) A bérlemény lakóterén belül.
d) Úgy, hogy a csatlakozóvezeték nyomvonalában ne legyen törés.

41. A fogyasztói főelosztóba a földelő rúdról érkező védővezetőt kell-e védőcsőbe helyezni?
a) Igen, minden esetben.
b) Soha.
c) Csak akkor, ha a mechanikai sérülés kockázata fennáll.
d) 4 mm2–nél kisebb keresztmetszetű alumínium vezető esetén minden esetben.
e) Zöld-sárga érszigetelés esetén nem.

42. A földkábel csatlakozás létesítési költsége tartalmazza-e a tervezés díját?
a) Igen.
b) Nem.

43. A hálózatra csatlakoztatáshoz szükséges-e a felhasználói mért főelosztó megfelelő mértékű
kiépítése?

a) Csak több elmenő belső áramkör esetében.
b) Igen, mindig.
c) Nem, ha nem lesz feszültség alá helyezve a mérőszereléskor a betápláló mért vezeték.

44. A jogszabály alapján, új felhasználási hely ellátásához, szabadvezeték-hálózaton ki jogosult a
hálózati leágazási pont kijelölésére?

a) A villamos energiát igénylő felhasználó.
b) Az elosztói engedélyes.
c) A regisztrált szerelő.
d) Nem kell kijelölni, mivel mindig adódik.

45. A közcélú elosztóhálózatra csak olyan felhasználói készülékeket szabad csatlakoztatni,
amelyek más felhasználási helyek villamosenergia-vételezésének minőségét nem rontják,
illetve más felhasználási helyek felhasználói készülékeinek üzemszerű működését nem
zavarják.

a) Az állítás igaz.
b) Az állítás hamis.

46. A meglévő felhasználási helyek csatlakozó-berendezésének kialakításakor kötelezően
betartandó, hogy a terv alapján történő épület átalakításkor, amely átalakítás érinti a
csatlakozó-berendezést, az új létesítésre vonatkozó feltételeket nem kell betartani.

a) Az állítás igaz.
b) Az állítás hamis.

47. A fogyasztásmérő berendezés lehet-e a csatlakozási ponttól távolabbi helyen?
a) Igen.
b) Nem.
c) Nem, mert a csatlakozási pont a mérő elmenő kapcsa.
d) Nem, mert a csatlakozási pont minden esetben az elosztói engedélyes tulajdona.
e) Nem mert a fogyasztásmérés a csatlakozó berendezés része.

48. A műszaki átadás-átvétel esetleges meghiúsulása esetén a hibalista kézhezvételétől mennyi
idő áll rendelkezésre a hibák kijavítására?

a) 2 naptári nap.
b) 8 naptári nap.
c) 4 naptári nap.

49. A szülők és gyerekek a telket közösen használják, de a tetőtér beépítésével külön HRSZ-on
lettek bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba. Két különálló mérést szeretnének, de egy
műanyag szekrényben, egy légtérben kialakítva. Ön szerint lehetséges-e ez?

a) Igen, ez egy praktikus, olcsó megoldás.
b) Nem oldható így meg, két külön szekrény kell.
c) Csak egy mérés lehetséges.

50. A védelem műszaki hatékonysága szempontjából hová szükséges, illetve ajánlott beépíteni a
túlfeszültség elleni védelem durva védelmi fokozatú készülékét?

a) A közcélú hálózat transzformátor állomásánál.
b) A fogyasztásmérő berendezés előtt.
c) A fogyasztói elosztónál.

51. A védőcsövek alkalmazása során a belső vagy a külső átmérőt kell-e figyelembe venni?
a) A régi előírások szerint a belső, az új szerint a külső átmérőt kell figyelembe venni.
b) Csak a belső átmérőt kell figyelembe venni.

52. A védővezetős érintésvédelem alkalmazására vonatkozólag mely állítás hibás az alábbiak
közül?

a) Az EPH gerincvezetők PE vezetőkként is felhasználhatók.
b) Lakóépületek védővezetős érintésvédelmeként TN-C-S rendszert kell kialakítani.
c) A fogyasztói (felhasználói) főelosztó PE-kapcsa is lehet fő földelőkapocs, illetve -sín.
d) Ha egy adott áramkör fázisvezetői 50 mm2 keresztmetszetűek, akkor PE-vezetőként 25
mm2 keresztmetszet alkalmazása megengedett.

53. Ajánlható-e az engedélyesek részéről a vállalkozó?
a) Igen, ha regisztrált a villanyszerelő.
b) Nem.
c) Hatósági engedéllyel.

54. Alapesetben a készre jelentéstől mennyi időn belülre egyeztet az elosztói engedélyes a
felhasználóval időpontot a munka elvégzésére?

a) 15 napon belül.
b) 30 napon belül.
c) 3 munkanapon belül.

55. Általánosan mely esetben nem szükséges tervezni?
a) Ha a tipizált mérőszekrény a csatlakozási ponton van.
b) Ha a tipizált mérőszekrény a földkábel végén van.
c) Sorház esetén 4+1 mérésig.
d) Ikerház esetén, ha a padlástér egymástól elválasztott.
e) Irodaházban, új irodahelyiség mérésének kialakítása esetén.

56. Az alább felsorolt esetek közül mely esetben kötelező RCD (áram-védőkapcsoló)
alkalmazása?

a) A fő egyenpotenciálú összekötések hiányos kialakítása esetén.
b) Fürdőkádat, zuhanyt tartalmazó helyiség ellátását biztosító áramkörben.
c) Ahol belső túlfeszültség elleni védelem van kialakítva.
d) Mindenütt kötelező, ahol nincs védővezetős érintésvédelem kialakítva.

57. Az alább felsoroltak közül melyik feladata a fogyasztásmérő előtti kismegszakítónak?
a) Hálózati feszültség-aszimmetria, illetve túlfeszültség fellépte esetén késleltetés nélkül
lekapcsol.
b) A felhasználási hely, illetve fogyasztási hely érintésvédelmi lekapcsolást végző védelmi
eszköze.
c) Ellátja a fogyasztásmérő és a mért fővezeték túláramvédelmét, áramértéke pedig
meghatározza a csatlakozási áramerősség-értéket.


58. Az alább felsoroltak közül melyik pont nem minősülhet csatlakozási pontnak?
a) Az első túláramvédelmi készülékként alkalmazott késes biztosítóaljzat bemenő kapcsai.
b) Az új létesítésű, többszál-feszítésű csatlakozóvezeték végpontja. A villámvédelmi
zónahatárra az előírásoknak megfelelő túlfeszültség-védelmi egység van beépítve.
c) A betápláló fővezeték végpontja.
d) A toldás, vagy megszakítás nélküli csatlakozókábel végpontja.

59. Az alábbi megállapítások közül melyik a hibás?
a) A fogyasztásmérő előtti kismegszakító és a felhasználói mért főelosztóban elhelyezett
túláramvédelmi eszközök között általában nem lehet szelektivitást alkalmazni.
b) Lakás mért fővezetékének legnagyobb megengedett feszültségesése 3 %.
c) Műanyag tokozat-rendszer elemeiből felépített fogyasztásmérő-hely csak ajtó, illetve fény
elleni takarás mögött helyezhető el.
d) Az áram-védőkapcsoló feszültség-aszimmetria ellen nem véd.

60. Az alábbi válaszok közül melyik állítás igaz?
a) A szabványok a jogszabályok közé tartoznak.
b) A szabványokban meghatározott biztonsági szintet biztosítani kell.
c) A szabványok alkalmazása minden esetben kötelező.

61. Az alábbiak közül mely adatra, dokumentumra nincs szükség előzetes igénybejelentésnél, ha
a felhasználó nem magánszemély?

a) Felhasználó neve.
b) Cégjegyzékszám.
c) Adószám.
d) Kivitelező neve.

62. Az alábbiak közül mely esetben léphet fel a csatlakozóvezetékben üzemszerű körülmények
között a legnagyobb húzófeszültség?

a) + 40 ˚C környezeti hőmérséklet mellett.
b) A szerelés során, befeszítéskor.
c) - 5 ˚C környezeti hőmérséklet mellett, zúzmara pótteherrel.
d) + 20 ˚C környezeti hőmérséklet mellett.

63. Az alábbiak közül melyik a csatlakozási pont?
a) A villamos közcélú elosztóhálózatnak, és a felhasználói vezetékhálózatnak a
közcélú hálózat felé eső tulajdoni határa.

b) Hálózatcsatlakozási szerződésben meghatározott határpont.
c) Földkábel vége.
d) Csatlakozó főelosztó szekrényben lévő biztosítócsoport hálózatfelőli kapcsa.
e) Méretlen vezeték felhasználó felőli végpontja.

64. Az alábbiak közül melyik a csatlakozó vezeték?
a) Közcélú elosztóhálózat részét képező elosztó engedélyes tulajdonában álló
vezetékszakasza, amely a hálózati leágazási pontot a csatlakozási ponttal köti
össze.

b) Földkábel.
c) NFA2X - 4x25 mm² keresztmetszetű önhordó légvezeték, felhasználó felőli végei.
d) A betápláló fővezeték végpontja.
e) Első túláramvédelmi készülék elmenő kapcsai.

65. Az alábbiak közül melyik a helyes megállapítás?
a) A fém csővel az épületbe érkező közműveket a belépés pontján, az épületen belül
kell a földelőrendszerre csatlakoztatni.

b) A fő földelősínről indítandó gerincvezetékek villamos kötéspontjait a csatlakozó főelosztó
pecsétzárazott terében kell kialakítani.
c) A 16 mm²-nél nagyobb keresztmetszetű méretlen fővezeték PEN-vezetőjéről indítható
egyenpotenciálú leágazó vezeték.
d) 1 kV-ra szigetelt vezető alkalmazásával az erősáramú vezetékrendszerek védőcsöveiben is
vezethető egyenpotenciálú gerincvezető.
e) A fő földelősínen kívül máshonnan nem megengedett egyenpotenciálú gerincvezetőt indítani.

66. Az alábbiak közül melyik helyes a csatlakozási pont helyének meghatározására vonatkozóan?
a) Szigetelt szabadvezetékes csatlakozásnál az a pont, ahol a csatlakozóvezeték a tetőtartót,
illetve a falihorgot eléri.
b) Földkábeles csatlakozás esetén a csatlakozási pont az ingatlanhatár.
c) A toldás, megszakítás nélküli csatlakozóvezeték végpontját képező villamos
kötéspont. Ha a csatlakozóvezeték közvetlenül lát el egy fogyasztásmérő
berendezést.

d) A méretlen fővezeték első villamos elágazási pontja a fogyasztásmérő-hely előtt.
67. Az alábbiak közül mi igaz az érintésvédelem kialakítására vonatkozóan?
a) TT-rendszerben az érintésvédelmi lekapcsolás célját szolgáló védelmi eszköz áramvédőkapcsoló lehet.
b) A TN-rendszer nagyobb villamos biztonságot eredményez, mint a TT-rendszer.
c) Ha a fogyasztói főelosztó táblán legfeljebb 16 A-es kismegszakító van alkalmazva, akkor a
TN-rendszer kialakításaként megfelelő megoldás ott a PE és az N kapcsok összekötése.
d) TN-rendszer alkalmazása esetén nem előírás a lakás áramköreihez áram-védőkapcsoló
felszerelése.

68. Az alábbiak közül mikor kell tűzeseti főkapcsolót beépíteni?
a) Minden új felhasználási hely esetében kötelező a főkapcsoló beépítése.
b) Csak csoportos mérőhelyek esetében kötelező.
c) Minden nem lakossági fogyasztó (felhasználó) esetében kötelező a tűzeseti
főkapcsoló beépítése.

d) Csak közvetett mérés esetén kötelező beépíteni.
e) Csak akkor, ha a TŰZOLTÓSÁG előírja.

69. Az elosztói engedélyes műszaki tájékoztatója meddig érvényes?
a) Felhasználó által közölt bekapcsolás várható időpontjáig.
b) A beadás időpontjától 120 napig.
c) Várható bekapcsolási idő megjelölés hiányban maximum egy évig.

70. Az elszámolási célú áramváltó minden esetben felhasználói tulajdonú-e?
a) Törvényi előírás okán mindig.
b) Nem, ha az az elosztói engedélyes elosztói berendezésének a része.
c) Nem, ha felhasználó nem vállalja fel az ezzel járó költségeket.
d) Igen, de csak a kisfeszültségű mérések esetén.
e) Nem, ha a mérés középfeszültségen történik.

71. Az engedélyes és a felhasználó között lévő szerződések adataiban történő változás esetén mit
kell tennie a felhasználónak?

a) A változást haladéktalanul be kell jelenteni.
b) 15 napon belül be kell jelenteni, és új szerződést kell kötni.
c) A bejelentés szükségtelen.

72. Az engedélyesek üzletszabályzatai a jogszabályok közé sorolhatók-e?
a) Igen.
b) Nem.

73. Az MSZ 447:2019 mértékadó szabvány vonatkozó szakasza szerint mennyi lehet a szigetelt
szabadvezetékes kivitelű csatlakozó vezeték föld feletti magassága belterületen lévő út felett,
ha ott járművek is közlekednek?

a) 4,5 méter.
b) 5 méter.
c) 5,5 méter.
d) 6 méter.

 74. A műszaki gazdasági tájékoztatóban létesítendő csatlakozó vezetéket írtak ki. Milyen
keresztmetszetű vezetéket létesít 3x32 A–es 30 m–es csatlakozó vezeték esetén?

a) TN-C rendszer esetén legalább 16 mm²–es keresztmetszetűt.
b) Réz vezeték esetén legalább 10 mm²–es keresztmetszetűt.
c) Mint regisztrált villanyszerelő alapesetben nem létesítek csatlakozó vezetéket.

75. Az új csatlakozó kábelt a hálózati leágazó ponttól a fogyasztásmérő szekrényig két darabból
toldotta össze, a toldást az előírt technológiai utasításnak megfelelően végezte el. Ön szerint
átvehető-e a szerelés?

a) Igen, mert betartotta a technológiai utasítást.
b) Nem, mert csatlakozó kábelt új létesítéskor nem szabad toldani.

76. Családi ház tetőszerkezetén kialakított tetőtartó kezelhetőnek tekinthető-e?
a) Minden esetben.
b) Nem.
c) Csak betoncserép esetén.
d) Csak akkor, ha tetőkibúvót alakítottak ki.
e) Csak akkor, ha 4 méteres támasztólétráról, vagy a tetőn, a megközelítéshez és
kezeléshez szükséges műszaki kialakításokkal, úgymint: tetőjárda, tetőlépcső stb. a
kezelést igénylő rész a munkaállás síkjáról elérhető.

77. Csatlakozó vezeték létesítését végezheti-e hálózati engedélyessel kötött vállalkozási
szerződéssel nem rendelkező, regisztrált villanyszerelő?

a) Igen.
b) Csak bizonyos esetekben.
c) Nem.

78. Egészítse ki a következő mondatot „Ha a csatlakozóvezeték több fogyasztásmérő-helyet lát el,
akkor csatlakozó főelosztót kell alkalmazni és az első túláramvédelmi készüléket …”.

a) … a csatlakozó főelosztóban kell elhelyezni.
b) … a fogyasztásmérő-berendezésben kell elhelyezni.
c) … a csatlakozó főelosztóban kell elhelyezni, kivéve, ha a csatlakozóvezeték hálózati
leágazópontja a transzformátorállomás gyűjtősínjén van.


79. Előírhatja-e az elosztói engedélyes a csatlakozóvezeték földkábeles kivitelét?
a) Nem írhatja elő (a döntés joga a fogyasztóé / felhasználóé).
b) A csatlakozóvezeték földkábeles kivitelét az elosztói engedélyes csak abban az esetben
írhatja elő, ha a közcélú hálózat földkábeles.
c) Előírhatja, ha a szabadvezeték-hálózat földkábel-hálózattá történő átépítése
tervezett.


80. Előírható-e az elosztói engedélyes részéről, kötelezően a felhasználó számára a túlfeszültségvédelmi berendezések alkalmazása?
a) Nem, mert azt külön jogszabály határozza meg.
b) Igen, mert azt külön jogszabály határozza meg.
c) Igen, mert azt az elosztói engedélyes határozza meg.
d) Nem, mert azt az MSZ 447:2019 írja elő.

 81. Eltávolíthatja-e a regisztrált villanyszerelő feltétel nélkül a hitelesítési pecséteket?
a) Igen.
b) Nem.

82. Felhasználó személyében történő változás esetén mit kell dokumentálni?
a) Csak az átvétel időpontját.
b) Csak a fogyasztásmérő állását.
c) Az átvételi időpontot, mérőadatokat, mérőállást, régi és új fogyasztó aláírásával
igazolva.


83. Figyelembe vehető-e az egyidejűségi tényező a tűzeseti főkapcsoló kiválasztásánál?
a) Igen.
b) Nem.
c) Csak indokolt esetekben.

84. Fogyasztásmérő szekrényeknek mi a minimum védettsége?
a) IP44.
b) IP34.
c) IP54.

85. Ha a csatlakozóvezeték háromfázisú, akkor a felszálló méretlen fővezetéket milyen kivitelben
kell létesíteni?

a) Egyfázisú.
b) Tetszőleges (egy vagy háromfázisú).
c) Háromfázisú.

86. Háztartási méretű kiserőmű igénybejelentésére adandó tájékoztató tartalmazza:
a) A hálózat csatlakozási szerződés tervezetét.
b) Villamosenergia méréssel, elszámolással kapcsolatos előírásokat.
c) A többlet villamosenergia vásárlására vonatkozó ajánlatot.
d) Az adott hálózati csatlakozási ponton milyen energiahordozó felhasználása engedélyezett.

87. Maximum mekkora névleges teljesítőképességű lehet a háztartási méretű kiserőműként
telepíthető termelő berendezés?

a) 7,36 kVA.
b) 11 kVA.
c) 50 kVA.

88. Mekkora rendelkezésre álló teljesítmény szükséges 5 kVA névleges teljesítményű háztartási
méretű kiserőműként telepítendő egyfázisú termelő berendezéshez?

a) nincs ilyen előírás.
b) 25 A.
c) 32 A.
 
89. Maximum mekkora teljesítményű háromfázisú háztartási méretű kiserőmű csatlakoztatható 10
A + 10 A +16 A rendelkezésre álló csatlakozási áramerősség érték esetén?

a) nincs ilyen előírás.
b) 8,28 kVA
c) 6,9 kVA.

90. Mekkora erőművi névleges teljesítőképességű napelemes háztartási méretű kiserőmű
telepítése szükséges 3600 kWh/év fogyasztás teljes kiváltásához?

a) 3 - 3,3 kVA teljesítőképességű.
b) 2 - 2,5 kVA teljesítőképességű.
c) 2,5 - 3 kVA teljesítőképességű.

91. A felhasználó saját belső hálózatán mérhető feszültség értéke változatlan terhelési állapotban,
kikapcsolt háztartási méretű kiserőmű esetén 242 V. Mi történik a háztartási méretű kiserőmű
bekapcsolása esetén, ha az inverter kijelzője termelt teljesítményt mutat?

a) a feszültségérték nem változik.
b) a feszültségérték növekszik.
c) a feszültségérték csökken.

92. Háztartási mérő kiserőműveknél éves vagy havi elszámolás esetén adódik kedvezőbb
megtérülés?

a) az elszámolási időszaknak nincs jelentősége a megtérülésre.
b) éves elszámolás esetén kedvezőbb megtérülés adódik.
c) havi elszámolás esetén kedvezőbb megtérülés adódik.

93. Hogyan történik a háztartási méretű kiserőmű termelt energiájának elszámolása?
a) elszámolási időszakra vetített villamosenergia-szaldó elszámolással.
b) elszámolási időszakra vetített forint-szaldó elszámolással.
c) éves villamosenergia-szaldó elszámolással.

94. Egyfázisú csatlakozási ponttal rendelkező felhasználó maximum mekkora háztartási méretű
kiserőművet telepíthet?

a) maximum 40 kVA-t.
b) maximum a rendelkezésre álló teljesítménynek megfelelőt.
c) maximum 5 kVA-t, ha a rendelkezésre álló teljesítménye ezt lehetővé teszi.

95. Legfeljebb mekkora feszültségváltozást produkálhat az azonos teljesítményű egyfázisú
háztartási méretű kiserőmű a háromfázisúhoz képest?

a) háromszoros.
b) hatszoros.
c) 33%-os.

96. Ha az elszámolási időszakon belül a háztartási méretű kiserőmű villamosenergia-szaldója
termelési többletet mutat, melyik ár alapján történik a többletenergia elszámolása?

a) teljes (áramdíj + rendszerhasználati díjak) villamosenergia-ár alapján.
b) teljes (áramdíj + rendszerhasználati díjak) villamosenergia-ár 85%-a alapján.
c) áramdíj alapján.
 
97. Villámvédelem nélkül kialakított telepítési helyen milyen túlfeszültségvédelemmel kell ellátni a
napelemes háztartási méretű kiserőművet?

a) T1 típusú túlfeszültségvédelmi készülékkel a DC oldalon, T2 típusú túlfeszültségvédelmi
készülékkel az AC oldalon.
b) T2 típusú túlfeszültségvédelmi készülékkel a DC és az AC oldalon.
c) mivel nincs villámvédelem, túlfeszültségvédelem kialakítása nem szükséges.

98. Villámvédelem nélkül kialakított telepítési helyen, a napelem modul fém tartószerkezet
földelésének kialakítását hogyan kell megvalósítani?

a) mivel nincs villámvédelem, és a napelem csatlakozása kettős szigeteléssel van megoldva a
napelem modul fém tartószerkezet földelését nem kell kialakítani.
b) a fém tartószerkezetet, a helyi potenciálkiegyenlítő sínnel min. 4 mm² Cu védőösszekötő
vezetővel kell összekötni.
c) a fém tartószerkezetet, a helyi potenciálkiegyenlítő sínnel min. 6 mm² Cu
védőösszekötő vezetővel kell összekötni.


99. Hova kell csatlakoztatni az inverter AC oldali vezetékezését, kábelezését?
a) a fogyasztásmérőhelyre, a fogyasztásmérő utáni pontra.
b) a csatlakozó főelosztóba, az első túláramvédelmi készülék utáni pontra.
c) a felhasználói mért főelosztó táblára, vagy – megfelelően méretezett csatlakozással
rendelkező – egyéb elosztó táblára szerelt kismegszakítóra.


100. Mikor elegendő az inverterbe épített DC-oldali leválasztás a napelemes rendszerhez?
a) akkor, ha a belépési ponttól a DC-nyomvonal teljes hossza nem haladja meg az 5 métert.
b) akkor, ha a belépési ponttól a DC-nyomvonal meghaladja ugyan az 5 métert, de nem halad át
egymás feletti/alatti egynél több szinten, idegen tulajdonon, bérleményen, tűzszakaszon.
c) akkor, ha a belépési ponttól a DC-nyomvonal teljes hossza nem haladja meg az 5
métert és nem halad át egynél több egymás feletti/alatti szinten, idegen tulajdonon,
bérleményen, tűzszakaszon.


101. Szabadtéren, vagy tetőfelületen napelem modulok összekötését biztosító DC kábelben ki kelle alakítani DC-oldali leválasztást?
a) nem, mert ebben az esetben nem alakul ki belépési pont.
b) igen, ha a DC-nyomvonal vízszintes vetülete az 5 métert meghaladja.
c) igen, ha a DC-nyomvonal a 10 métert meghaladja.

102. Helyszínen kell-e tartózkodnia a kivitelezőnek a fogyasztásmérő-hely felülvizsgálatakor?
a) Igen, mindig ott kell lennie.
b) Az esetleges hibák tisztázása miatt célszerű ott lennie.

103. Hogyan csatlakoztatható egy már légvezetékes csatlakozással rendelkező családi házban
(nem társasház) leválasztott önálló lakrész a közcélú hálózatra?

a) Az műszaki gazdasági tájékoztatóban megadott csatlakozási ponton keresztül.
b) A meglévő légvezetéki csatlakozó berendezésen keresztül, önálló mérésként.
c) Az új rendeleteknek megfelelően csak földkábellel.
d) Csatlakozó főelosztón keresztül.
e) Az MSZ 447:2019-as mértékadó szabvány szerint, a több felhasználós ingatlanra előírt első
túláramvédelmi készüléken keresztül.

104. Hogyan csatlakoztatható egy már légvezetékes csatlakozással rendelkező ikerház újonnan
épült önálló lakrésze a közcélú hálózatra?

a) Az MGT-ben megadott csatlakozási ponton keresztül.
b) A meglévő légvezetéki csatlakozó berendezésen keresztül, önálló mérésként.
c) OTSZ előírása szerinti csoportos mérőhelyen keresztül.
d) Az új rendeleteknek megfelelően csak földkábellel.
e) Az MSZ 447:2019-as mértékadó szabvány szerint, a több felhasználós ingatlanra előírt első
túláramvédelmi készüléken keresztül.

105. Hogyan csatlakoztatható egy már légvezetékes csatlakozással rendelkező társasházban
leválasztott önálló lakrész a közcélú hálózatra?

a) A felhasználó tájékoztatása szerint.
b) Új csatlakozási ponton keresztül.
c) Az új rendeleteknek megfelelően csak földkábellel.

106. Hogyan kell csatlakoztatni a közcélú hálózatra a meglévő családi ház, önálló bejárattal
rendelkező tetőtér beépítése esetén, az igényelt mérőhelyet, melyet a családfő fia kér a maga
számára.

a) Az MGT-ben megadott csatlakozási ponton keresztül.
b) A meglévő légvezetéki csatlakozó berendezésen keresztül, önálló mérésként.
c) OTSZ előírása szerinti csoportos mérőhelyen keresztül.
d) Az új rendeleteknek megfelelően csak földkábellel.
e) Az MSZ 447:2019-as mértékadó szabvány szerint, a több felhasználós ingatlanra előírt első
túláramvédelmi készüléken keresztül.

107. Hogyan történik az energia elszámolás a háztartási méretű kiserőmű esetében?
a) A termelt és a fogyasztott villamos energia mérését külön mérővel kell biztosítani.
b) A többlet termelést a szolgáltató köteles megvásárolni és az átvételi ár a mindenkori
villamosenergia fogyasztói ára, amely a rendszerhasználati díjat nem tartalmazza.
c) A többlet termelést a szolgáltató köteles megvásárolni és az átvételi ár a
mindenkori villamosenergia fogyasztói ára, amely a rendszerhasználati díjat is
tartalmazza.


108. Hogyan végezhető csatlakoztatás szabadvezetékes hálózatra?
a) A csatlakozó vezeték hálózati végének bekötése szigetelt kisfeszültségű szabadvezetékes
hálózatra szigetelő burkolattal ellátott kötőelemmel egyéb szakképzettség nélkül
elvégezhető.
b) A csatlakozó vezetékek közcélú hálózatra történő rákötése feszültség alatt
történjen, ha ennek nincs műszaki, vagy egyéb akadálya.

c) Csatlakozó vezeték hálózatra való felkötése feszültségmentesítéssel végezhető.

109. Hol célszerű kialakítani egy családi ház villamos berendezésének fő földelőkapcsa, vagy
-sínje, ha a fogyasztásmérő berendezés a telekhatáron van elhelyezve.

a) A csatlakozási pont közvetlen közelében.
b) Az elosztói engedélyes által az áramszolgáltatói tájékoztatóban meghatározott helyen.
c) A mért fővezeték végpontjánál.
d) Az elosztói engedélyes TN-rendszer alkalmazását írja elő, így azt nem kell kialakítani.
e) A felhasználó, illetve fogyasztó által meghatározott helyen.

 110. Hol alakítandó ki egy családi ház villamos berendezésének fő földelőkapcsa, vagy -sínje, ha a
fogyasztásmérő berendezés az épület határoló falazatának külső oldalán van elhelyezve!

a) Az elosztói engedélyes által az áramszolgáltatói tájékoztatóban meghatározott helyen.
b) A mért fővezeték végpontjánál.
c) Az elosztói engedélyes TN-rendszer alkalmazását írja elő, így azt nem kell kialakítani.
d) A csatlakozási pont közvetlen közelében.
e) A felhasználó, illetve fogyasztó által meghatározott helyen.

111. Hol helyezhető el a lakáscélú felhasználási helyen a minden napszaki árszabású áramkörhöz
tartozó áram-védőkapcsoló (RCD)?

a) 1 db RCD alkalmazása esetén a mért fogyasztói főelosztóban, a lakás dugaszoló
b) 1 db RCD alkalmazása esetén a mért fogyasztói főelosztóban, áramkörileg a mért
fővezeték végpontján.

c) 1 db RCD esetén az első túláramvédelmi készülékhez rendelten.

112. Hol helyezhető el a négyszintes társasház tűzeseti főkapcsolója (amennyiben az szükséges)?
a) A közterületre nyíló csatlakozó főelosztóban (ha az külső falon helyezkedik el).
b) A társasház gáz és víz közmű-fogadó helységében.
c) A közlekedőben, a bejárati szinten, a méretlen fővezetékben történő elhelyezéssel.
d) Közmű-fogadó helységben csak a kezelőszemélyzet számára hozzáférhető módon.

113. Hol helyezhetők el egy 3 szintes, 16 lakásos társasházi lakóépület fogyasztásmérő-helyei?
a) Az összes mérő elhelyezhető a bejárati szinten, a közlekedő tér falán, csoportosan.
b) A lakások bejárati ajtajain belül, a gázmérővel közös falifülkékben.
c) A pinceszinten levő garázssoron, az egyes garázsajtók mellett lehetnek a lakás mérők, a
garázs mérők mellett.

114. Hol kell elhelyezni egy épület csatlakozó főelosztóját?
a) A tűzvédelmi főkapcsolóval azonos helyen kell elhelyezni.
b) Jól megközelíthető és mindenkor hozzáférhető helyen kell elhelyezni.
c) Csak emeleti szinten.

115. Hol nem helyezhető el családi ház fogyasztásmérő-helye?
a) Telekhatáron.
b) Gázmérő mellett.
c) Lépcső felett.
d) Ajtó mögött.

116. Ideiglenes csatlakozó-berendezés kiépítésénél kell-e áramvédő kapcsolót beépíteni?
a) Igen.
b) Nem.

117. Igaz-e az az állítás, hogy a segédoszlopon elhelyezett végleges mérési pont esetén a
csatlakozóvezeték kiépítése a felhasználó feladata?

a) Igen.
b) Nem.
 
118. Jelölje meg a valós (igaz, helyes) állítást!
a) A túlfeszültség elleni védelem készülékei működésükkel előírt védelmi szintű
potenciál-kiegyenlítést valósítanak meg a védelmi zónák határán.

b) A vonatkozó előírásoktól eltérő kialakítású belső túlfeszültség elleni védelem is megengedett,
amennyiben a megrendelő kisebb költségű megoldást igényel.
c) Az épületek méretlen betáplálásaiba varisztoros durvavédelmi fokozatú készülék beépítése
is elfogadott az elosztói engedélyesek részéről.

119. Jelölje meg a valótlan (hamis, helytelen) állítást!
a) A vonatkozó MSZ HD 60364-4-43:2010 szabvány alapján TN-rendszerben végponti
áramkör érintésvédelmi kikapcsolásánál nem ajánlott pillanatszerű lekapcsolást
alkalmazni, mert ekkor nem lehet szelektív túláramvédelmet kialakítani.

b) Ha az épületen külső villámvédelmi berendezés létesül, kötelező jelleggel ki kell alakítani a
felhasználási hely(ek) belső túlfeszültség elleni védelmét.
c) A fő földelősín csatlakozó főelosztóhoz rendelt kialakításánál a sín egyik végének a
pecsétzárazott térből ki kell nyúlnia. Ide csatlakoztatandó a földelőrendszerről érkező
földelővezető.
d) A fő földelősín több szekciós épületek esetében épületszekciónként is kialakítható (pl. a
lépcsőházi főelosztókhoz való hozzárendeléssel).

120. Jelölje meg a valótlan (hamis, helytelen) állítást!
a) Az elosztói engedélyes előírása alapján új fogyasztásmérési helyek alatt minden
esetben kötelező csatlakozásra előkészíteni a földkábeles csatlakozás fogadó
tokozatát.

b) A méretlen fővezeték fogyasztásmérő-helyen történő elágaztatása az ugyanazon fogyasztási
helyhez tartozó, vele azonos térben levő vezérelt napszaki fogyasztásmérő számára
megengedett.
c) A fogyasztói, illetve felhasználói berendezések védelmi eszközeit a mért oldali főelosztóban
kell felszerelni.

121. Kell-e áramvédő-kapcsoló az ideiglenes vételezés esetén?
a) Csak építkezés esetén.
b) Igen, minden esetben.
c) Csak, ha földelést nem lehet kiépíteni.
d) Csak mérő nélküli vételezés esetén.
e) Csak mérővel történő vételezés esetén.

122. Kell-e az áramkörönként alkalmazott RCD-vel (áram-védőkapcsolóval) sorosan más védelmi
eszközt alkalmazni?

a) Ha nem kismegszakítóval kombinált készülék, akkor egy kismegszakító vele soros
alkalmazása szükséges.

b) Nem szükséges, mert az RCD érintésvédelmi- és túláramvédelmi funkciót is betölt.
c) Nem szükséges, mert a zárlatvédelem feladatát a fogyasztásmérő előtti kismegszakító látja
el.

123. Kell-e felülvizsgálatot végezni rendszerengedéllyel rendelkező, nem az NKM Áramhálózati Kft.
által gyártott fogyasztásmérő-mérőszekrényeknél?

a) Igen.
b) Nem.
 
124. Készíthető-e szabadvezetékes hálózatról földkábeles csatlakozás?
a) Nem, szabadvezetékes hálózatról, csak szabadvezetékes csatlakozás létesíthető.
b) Csak akkor, ha a földkábel hossza a 15 m-t nem haladja meg.
c) Igen, a felhasználó külön megrendelésére.

125. Az alábbiak közül, melyik a helyes állítás? A csatlakozóvezeték és a méretlen fővezetékek
együttes feszültségesése

a) a közcélú elosztóhálózat névleges feszültségének legfeljebb 1%-a legyen.
b) a közcélú elosztóhálózat névleges feszültségének legfeljebb 2%-a legyen.
c) az elosztóhálózati engedélyessel történő ettől eltérő megállapodás hiányában legfeljebb 1%
legyen a csatlakozóvezeték és legfeljebb 1% legyen valamennyi fővezeték együttes
feszültségesése.
d) a „b” és a „c” válasz.

126. Új épület esetén, elsősorban milyen földelők alkalmazását kell előnyben részesíteni?
a) Rúdföldelőt.
b) Két földelőt célszerű létesíteni. Egy rúdföldelőt és egy vízszintes földelőt.
c) Földelés céljára elsősorban természetes vagy mesterséges betonalap földelő,
földelőháló, vagy az épületet körbe vevő keretföldelő alkalmazását kell előnyben
részesíteni.


127. Kisebb épületek esetében, szükséges-e földelő létesítése?
a) Nem szükséges.
b) Csak akkor, ha ÁVK is van.
c) Igen.

128. Az alábbiak közül, melyek tekinthetők önállóan is számottevő földelőnek?
a) Rúdföldelő és vízszintes földelő együtt.
b) 4 m hosszú függőleges földelő.
c) Földelőháló, vagy az épületet körbe vevő keretföldelő.

129. Az önállóan is számottevő földelés követelményeit, a következő földelők teljesítik:
a) Rúdföldelő és vízszintes földelő együtt.
b) 4 m hosszú függőleges földelő.
c) A vasbeton épületalap-földelés, továbbá az a más – természetes vagy mesterséges
– földelés, amelynek földelési ellenállása (létesítés után vagy a földelőként való
felhasználás előtt megmérve és bizonylatolva) 10 Ohm-nál nem nagyobb.

d) Vízszintes földelő.

130. Amennyiben az épületen belül lévő felhasználási helyeket tápláló összekötő berendezés
épületen belüli szakaszát 50 %-ot meghaladó mértékben felújítják, akkor

a) azt TN-C, vagy TN-C-S rendszerként kell kialakítani.
b) azt TN-S rendszerűként kell kialakítani.
 
131. A méretlen felhasználói hálózatba beépített 1. típusú túlfeszültség-védelmi eszköz (T1)
bekötésére – a fővezeték és a fő földelősín között – alkalmazott rézvezető

a) együttes hossza legfeljebb 1 m, keresztmetszete pedig legalább 10 mm 2 legyen.
b) együttes hossza legfeljebb 1,5 m, keresztmetszete pedig legalább 16 mm 2 legyen.
c) együttes hossza legfeljebb 1 m, keresztmetszete pedig legalább 16 mm 2 legyen.

132. Az építmény minden, központi normál és biztonsági tápforrásról táplált villamos
berendezését, valamint a központi szünetmentes energiaforrásokat úgy kell kialakítani, hogy

a) az építmény egésze egy helyről lekapcsolható legyen. Az építményrészek külön
lekapcsolásának szükségességét és kialakítását a tűzvédelmi szakhatósággal kell
egyeztetni.

b) a tűzeseti főkapcsoló kulcsa, biztonsági kivitelű legyen.
c) a tűzoltó a felhasználó hozzájárulása esetén le tudja kapcsolni.

133. Több tűzszakaszon áthaladó vezetékrendszert úgy kell kialakítani, hogy
a) legalább 1 m mélyen földben legyen, ha földkábel.
b) rézvezető esetén legalább 16 mm² legyen.Az építmény minden, központi normál és
biztonsági tápforrásról táplált villamos
c) berendezését, valamint a központi szünetmentes energiaforrásokat úgy kell
kialakítani, hogy a tűzeseti lekapcsolással érintett tűzszakaszban beavatkozó
tűzoltót áramütés ne veszélyeztesse.

134. Az építmény minden, központi normál és biztonsági tápforrásról táplált villamos
berendezését, valamint a központi szünetmentes energiaforrásokat úgy kell kialakítani, hogy

a) az áramkörében kismegszakító legyen.
b) a tűzvédelmi célú villamos berendezésnek és világításnak, továbbá a
térvilágításnak külön, egy helyről működtethető leválasztó főkapcsolója legyen.

c) az áramkörében T1 típusú túlfeszültségvédelmi eszköz is legyen.

135. A tűzeseti lekapcsolás helyét, módját, a lekapcsoláshoz szükséges eszköz villamos
paramétereit,

a) lakóépület esetén mindig a regisztrált szerelő határozza meg.
b) a villamos tervező a szakági tervezőkkel egyeztetve, azok állásfoglalásait
figyelembe véve, a hatósági előírásoknak megfelelően határozza meg.


136. Amennyiben a tűzeseti főkapcsoló beépítése a méretlen hálózaton történik, azt olyan módon
kell kialakítani, hogy

a) a beavatkozó tűzoltó számára segédeszköz nélkül hozzáférhető és kezelhető
legyen.

b) a tűzoltó érje el (1, 9 m-nél nem kerülhet magasabbra).
c) annak a beépítés során alkalmazott védettsége legalább IP20 legyen.

137. Új lakóépület esetén, a tervező által készített kockázatelemzés hiányában, mely esetekben
szükséges T1, vagy T2 típusú túlfeszültségvédelmi eszközt beépíteni?

a) Lakóépületek esetén nem szükséges a beépítése.
b) Amikor az építménynek van villámvédelme.
c) Lakóépületek esetén mindig a T2 típust kell beépíteni.
 
138. Új lakóépület esetén, a tervező által készített kockázatelemzés hiányában, mely esetekben
szükséges T1, vagy T2 típusú túlfeszültségvédelmi eszközt beépíteni?

a) Lakóépületek esetén nem szükséges a beépítése.
b) Amikor a közcélú hálózat szabadvezetékkel létesült.
c) Lakóépületek esetén mindig a T1 típust kell beépíteni.

139. Egyedi lakóegységet tartalmazó épület esetében, az alábbiak közül mely esetekben nincs
szükség tranziens túlfeszültség elleni védelemre?

a) Az építménynek nincs villámvédelme.
b) A közcélú hálózat szabadvezetékkel létesült.
c) Az ügyfél nem kéri.
d) A védendő villamos berendezés teljes gazdasági értéke kisebb, mint a berendezés
táppontján elhelyezett SPD gazdasági értékének ötszöröse.


140. A fogyasztásmérő szekrényben milyen feltételekkel helyezhető el a túlfeszültség-védelmi
eszköz?

a) Ha van elég hely a szekrényben, akkor elhelyezhető.
b) Csak akkor helyezhető el, ha a fogyasztásmérő digitális.
c) A fogyasztásmérő szekrénybe túlfeszültség-védelmi eszközt nem szabad beépíteni.
Kivételt képeznek azok a fogyasztásmérő szekrények, amelyek esetében a gyártó
ennek megfelelően alakította ki a fogyasztásmérőszekrényt és a szekrény maga
rendszerengedélyes.

d) Csak akkor helyezhető el, ha a bekötővezeték nem haladja meg az 1 métert.

141. A védendő villamos berendezés teljes gazdasági értéke kisebb, mint a berendezés táppontján
elhelyezett SPD gazdasági értékének ötszöröse. Melyik eljárás követendő?

a) A csatlakozó főelosztóba T1 típusú túlfeszültség-védelmi eszközt kell beépíteni.
b) A csatlakozó főelosztóba T2 típusú túlfeszültség-védelmi eszközt kell beépíteni.
c) Az ilyen esetekben is gondoskodni kell arról, hogy a beépítésre kerülő csatlakozó
főelosztóban, vagy külön e célra beépített szekrényben, a túlfeszültség-védelmi
eszköz elhelyezése – egyszerű beavatkozással – a későbbiek során biztosított
legyen.

d) A túlfeszültség-védelmi szempontokkal egyáltalán nem kell foglalkozni.

142. A jogszabály szerint (OTSZ) a felsoroltak közül hol kell koordinált túlfeszültség elleni védelmet
alkalmazni?

a) Mindenütt.
b) Oktatási rendeltetésű épületek esetén.
c) Építési területen.
d) Kockázatelemzés alapján a tervező határozza meg.

143. A jogszabály szerint (OTSZ) a felsoroltak közül hol kell koordinált túlfeszültség elleni védelmet
alkalmazni?

a) Kockázatelemzés alapján a tervező határozza meg.
b) Menekülésben korlátozott személyek elhelyezésére szolgáló épületek,
egészségügyi rendeltetésű épületek, kényszertartózkodásra szolgáló épületek
esetén.

c) Mindenütt.
 
144. A jogszabály szerint (OTSZ) a felsoroltak közül hol kell koordinált túlfeszültség elleni védelmet
alkalmazni?

a) Mindenütt.
b) Építési területen.
c) Tömegtartózkodásra szolgáló épületek, építmények esetén.
d) Kockázatelemzés alapján a tervező határozza meg.

145. A jogszabály szerint (OTSZ) a felsoroltak közül hol kell koordinált túlfeszültség elleni védelmet
alkalmazni?

a) Mindenütt.
b) Szállodák, kollégiumi épületek (50 fő befogadóképesség felett).
c) Építési területen.
d) Kockázatelemzés alapján a tervező határozza meg.

146. A jogszabály szerint (OTSZ) a felsoroltak közül hol kell koordinált túlfeszültség elleni védelmet
alkalmazni?

a) Mindenütt.
b) Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására
szolgáló, ipari vagy tárolási alaprendeltetésű önálló rendeltetési egységet
tartalmazó épület vagy szabadtér esetén.

c) Építési területen.
d) Kockázatelemzés alapján a tervező határozza meg.

147. Ahová az OTSZ nem írja elő kötelezően a koordinált túlfeszültség elleni védelem kiépítését,
a) ott annak beépítésétől minden esetben el lehet tekinteni.
b) kockázatelemzés alapján, a tervező dönt annak szükségességéről.
c) ott a regisztrált szerelő minden esetben eldöntheti, hogy annak kialakítása szükséges-e, vagy
nem. Amennyiben az ügyfél kéri kialakítja.

148. Milyen keresztmetszetű lehet a mindennapszaki mérő, felhasználói mért főelosztóhoz elmenő
vezetéke?

a) Minimum 3 szál, réz vezeték esetén 1,5 mm².
b) Alumínium vezeték esetén 2,5 mm².
c) Minimálisan 6 mm² réz vezeték esetében.
d) A mért fővezeték keresztmetszete ne legyen kisebb, mint az adott mérőhöz
csatlakozó méretlen fővezeték keresztmetszete.


149. Minden napszaki és vezérelt mérést tartalmazó mérőszekrényből a mért fővezetékeket
védőcsöves szereléssel vezeti a távolabbi főelosztóhoz. Megengedett-e a két vezeték közös
védőcsőben való elhelyezése?

a) Igen, a közösített nullavezető megengedhető.
b) Alapesetben nem.
c) Alapesetben igen, de a nullavezetőt külön kell elvezetni.

150. A felszálló fővezeték és a leágazó fővezeték közé kell-e leválasztó kapcsolót beépíteni?
a) Nem kell.
b) Kötelező.
c) Csak túláramvédelemmel együtt.
 
151. Hogyan történik az energia elszámolás a háztartási méretű kiserőmű esetében?
a) A termelt és a fogyasztott villamos energia mérését külön mérővel kell biztosítani.
b) A többlet termelést a szolgáltató köteles megvásárolni és az átvételi ár a mindenkori
villamosenergia fogyasztói ára, amely a rendszerhasználati díjat nem tartalmazza.
c) Az éves fogyasztott, illetve visszatáplált energia különbségeként úgynevezett
szaldó elszámolás alapján.


152. Az alábbiak közül melyik a csatlakozási pont?
a) A villamos közcélú elosztóhálózatnak, és a felhasználói vezetékhálózatnak a
tulajdoni határa.

b) Fogyasztásmérő elmenő kapcsai.
c) Hálózatcsatlakozási szerződésben meghatározott határpont.
d) Méretlen vezeték felhasználó felőli végpontja.

153. A PEN vezető megengedett legkisebb keresztmetszete a csatlakozó vezeték esetén?
a) A fázisvezetővel megegyező
b) Alumínium anyagú vezető esetén 16 mm².
c) Alumínium anyagú vezető esetén 10 mm².

154. Mely esetekben kell a közvetett mérés és tartozékainak elhelyezését zárópecsételhető
egységben elhelyezni?

a) Minden esetben.
b) Ha nem zárópecsételhető főelosztóba kerül beépítésre.
c) Ha a megszakító nem zárópecsételhető.
d) Ha a zárópecsételhető főelosztóban egynél több közvetett mérést kell elhelyezni.
e) Csak 630 A méréshatár felett.

155. Hol nem helyezhető el családi ház fogyasztásmérő-helye?
a) Telekhatáron.
b) Gázmérő mellett.
c) Lakótérben.
d) Ajtó mögött.

156. Az alábbiak közül melyik a csatlakozó vezeték?
a) Közcélú elosztóhálózat részét képező elosztó engedélyes tulajdonában álló
vezetékszakasza, amely a hálózati leágazási pontot a csatlakozási ponttal köti
össze.

b) Földkábel.
c) NFA2X - 4x25 mm² keresztmetszetű önhordó légvezeték.
d) NFA2X - 4x25 mm² keresztmetszetű önhordó légvezeték, felhasználó felőli végei.
e) Első túláramvédelmi készülék elmenő kapcsai.

157. A mérési pont lehet-e a csatlakozási ponttól távolabbi helyen?
a) Igen.
b) Nem.
c) Nem, mert a csatlakozási pont a mérő elmenő kapcsa.
d) Nem, mert a csatlakozási pont minden esetben az elosztói engedélyes tulajdona.
e) Nem mert a fogyasztásmérés a csatlakozó berendezés része.
 
158. Mennyi a hitelesítési ideje egy egyfázisú elektronikus mérőnek?
a) 5 év.
b) 10 év.
c) 15 év.

159. Háromfázisú elektronikus mérőnél L1, L2, L3 villog, mit jelent?
a) Fázissorrend hiba.
b) Feszültség visszatérés.
c) Hibás kijelző.

160. Háztartási méretű kiserőművek (HMKE) esetén mely regiszter mutatja a termelt energiát?
a) 1.8.0
b) 5.8.0
c) 1.6.2
d) 2.8.0

161. H-tarifa esetén milyen szezonok vannak és mettől meddig tartanak?
a) A H-tarifás fogyasztók esetén egyetlen tarifa van és az egész évben tart. A mérőkön 1.8.0
regiszter jelöli.
b) A kedvezményes téli szezon október 15-től április 14-ig tart és 1.8.1-es regiszter
jelöli. A nyári szezon (normál tarifa) április 15-től október 14-ig tart és 1.8.2-es
regiszter jelöli.

c) A kedvezményes téli szezon szeptember 15-től március 14-ig tart és 1.8.2-es regiszter jelöli.
A nyári szezon (normál tarifa) március 15-től szeptember 14-ig tart és 1.8.1-es regiszter jelöli.

162. Mekkora nyomatékkal kell meghúzni a csavart standard fogyasztásmérők esetén?
a) 14 Nm.
b) 100 Nm.
c) 2,5 - 3 Nm.

163. Mi lehet a fogyasztásmérő berendezés tartozéka?
a) Betápláló kábel.
b) Fogyasztói főelosztó.
c) Kismegszakítók.

164. A fogyasztásmérő szekrényekkel kapcsolatos főbb elvárások. Melyik a helyes válasz?
a) Kiszedő fogóval kezelhető késes biztosító aljzat alkalmazása.
b) Flexibilisen kikönnyített felső maszk alkalmazása.
c) A fogyasztásmérő kezelését biztosító kezelő ajtó.
d) A méretlen részekhez történő hozzáférés biztosított legyen a fogyasztó számára.

165. Megengedett-e az árszabások közötti átkapcsolás az MSZ447:2019 szerint?
a) Igen.
b) Nem.
 
166. Milyen esetben tervköteles a mérőhely kialakítás?
a) Rendszerengedélyes fogyasztásmérő szekrény esetében 3x80A alatt.
b) 3x80A felett, ha nincs tipizált megoldás.
c) Rendszerengedélyes csoportos mérőhely létesítésekor telekhatáron, 4 lakás + 1 közösségi
mérőhely esetében.

167. Melyik szabvány megnevezése: Épületek villamos berendezéseinek létesítése?
a) MSZ 1585:2016.
b) MSZ HD 60364 szabványsorozat.
c) 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet.
168. A felülvizsgálati érvényességének lejárta után lehet-e használni egyéni védőeszközt?
a) Eszköztől függően van erre lehetőség.
b) Igen, amennyiben a munkahelyi vezetőm engedélyezi.
c) Igen, de az érvényességi idő lejárta után egy hónapon belül le kell selejtezni az eszközt.
d) Nem, az eszközt használni TILOS.

169. Amennyiben a felhasználási helyen nem létesült földelés és az ellátó csatlakozó vezeték PEN
vezetője szakadt:

a) Bármely fogyasztó készülék üzemeltetése biztonságos a felhasználási helyen.
b) Áramvédő kapcsolóval ellátott áramkörökről üzemelő készülékek üzeme biztonságos a
felhasználási helyen.
c) Az áramvédő kapcsoló sem biztosít teljeskörű védelmet az áramütéssel szemben a
felhasználási helyen ilyen hiba esetén.


170. Vezérelt áramkör esetén a mért fogyasztói főelosztóban szükséges-e az áramütés elleni
védelem kioldószervét kialakítani?

a) Igen.
b) Nem.
c) Amennyiben az első túláramvédelmi készülék áramvédő kapcsoló akkor nem szükséges.

171. Mi az egyenpotenciálú összekötések kiépítésének célja?
a) Áramutat biztosít a villám áramának veszélytelen módon történő földbe vezetéséhez az
épület számottevően vezetőképes szerkezetein keresztül.
b) Hatékonyabbá teszi a védővezetős érintésvédelem működését azáltal, hogy a kialakuló
nagyobb értékű hibaárammal csökkenti az érintésvédelmi lekapcsolásra illetékes védelmi
eszköz működési idejét.
c) Életvédelmi célt szolgál oly módon, hogy biztosítja a védővezetővel védett készülék
testek és az épületek vezetőképes szerkezeteinek azonos potenciálon maradását.


172. Milyen kiegészítő intézkedéseket ír elő a szabvány a fürdőkádat, zuhanyt tartalmazó
helyiségekre vonatkozóan?

a) Legfeljebb 30 mA névleges kioldó áramú áram-védőkapcsoló alkalmazását, illetve
ki kell alakítani a kiegészítő egyenpotenciálú összekötéseket.

b) Fő egyenpotenciálú összekötés kiépítését és alkalmazását.
c) Önálló túláramvédelem alkalmazását, aminek névleges árama a szükséges legkisebb értékű.
d) A helyiség áramkörét védőelválasztással kell táplálni.
 
173. Kell-e az áramkörönként alkalmazott RCD-vel (áram-védőkapcsolóval) sorosan más védelmi
eszközt alkalmazni?

a) Ha nem kismegszakítóval kombinált készülék, akkor egy kismegszakító vele soros
alkalmazása szükséges.

b) Nem szükséges, mert az RCD érintésvédelmi- és túláramvédelmi funkciót is betölt.
c) Nem szükséges, mert a zárlatvédelem feladatát a fogyasztásmérő előtti kismegszakító látja
el.

174. A csatlakozóvezeték és a méretlen fővezeték villamos méretezését a felsoroltak közül mire
vonatkozóan kell elvégezni?

a) A csatlakozóvezeték és a fővezetékek (méretlen és mért) vezetőit feszültségesésre,
melegedésre és áramütés elleni védelem szempontjából kell méretezni.

b) Csak a méretlen fővezetéket kell tartós terhelőáramra (melegedésre) méretezni.
c) A csatlakozóvezetéket az elosztói engedélyes létesíti, így azt nem kell méretezni.
d) Mindkettőt keresztmetszetre, melegedésre és 1-1-% feszültségesésre kell méretezni.

175. Mi lehet a fő földelőkapocs, vagy -sín funkciója egy felhasználói berendezésben?
a) A csatlakozó főelosztóban levő PE kapocs védőösszekötő-vezető(k) indításához.
b) A földelőberendezés fő PE kapcsa, a fő egyenpotenciálú összekötések
csomópontja.

c) TT-rendszer esetén ezen a kapcson, sínen válik szét a N- és a PE-vezető.
d) Elhelyezése az LPZ 0 és az LPZ 1 villámvédelmi zónák határát határozza meg.
e) Azon a helyen kell lennie, ahol az erősáramú betáplálás az épületet eléri.

176. Az alább felsorolt esetek közül mely esetekben kötelező RCD (áram-védőkapcsoló)
alkalmazása?

a) Mindenütt kötelező, ahol nincs védővezetős érintésvédelem kialakítva.
b) A fő egyenpotenciálú összekötések hiányos kialakítása esetén.
c) Fürdőkádat, zuhanyt tartalmazó helyiség ellátását biztosító áramkörben.
d) Ahol belső túlfeszültség elleni védelem van kialakítva.

177. Melyik válasz hamis?
a) Amelyik helyiségben fürdőkád, zuhanytálca van, ott kiegészítő védelem céljából áramvédőkapcsolót kell felszerelni és kiegészítő egyenpotenciálú összekötéseket kell kialakítani.
b) Amennyiben alapozásföldelő áll rendelkezésre, akkor a szétterjedési ellenállás értéket nem
szükséges méréssel igazolni.
c) Áram-védőkapcsoló alkalmazása esetén a mért fővezeték N-vezetőjének PENvezetőnek kell lennie.
d) Ha a családi ház egy árszabást képező, háromfázisú fogyasztásmérő-helye az ingatlan
közterületi határán van, a mért fővezeték négyvezetős rendszer.

178. Szabadvezeték rendszerű csatlakozó vezeték, felhasználó oldali rögzítése az alábbi módon
történhet:

a) Külső falsíkban elhelyezett tetőtartóval vagy falihoroggal.
b) Külső falsíkban elhelyezett tetőtartóval, vagy falitartóval, vagy falihoroggal.
c) Kizárólag külső falsíkban elhelyezett tetőtartóval.
 
179. Szabadvezeték rendszerű (segédoszlop nélküli) csatlakozó vezeték esetén, ki határozza meg
a hálózati leágazó pontot?

a) Területgazda.
b) Ha a hálózati leágazási pont meghatározása közvetlen módon nem egyértelmű,
akkor a leágazási pontot az elosztói engedélyes jelöli ki.

c) Felhasználó és a regisztrált szerelő közösen.

180. Földkábeles csatlakozó esetén, ha az ellátandó ingatlan környezetében szakaszszekrényes
és/vagy szakaszszekrény nélküli hálózati oszlop, illetve földre telepített elosztószekrény is
található, akkor melyik hálózati elemet kell kijelölni lehetséges hálózati leágazópontként?

a) A földre telepített elosztószekrényt, mert így nem kell a kábelt az oszlopra felvezetni.
b) A szakaszszekrényt, mert így biztosítjuk a legkönnyebb leválasztási lehetőséget.
c) Nem a regisztrált szerelő feladata, hiszen nem ismeri az elosztószekrények
áramköri kiosztását. Javaslatot tehet, de jelezni kell, hogy később kerül
meghatározásra.


181. Meglévő segédoszlopos csatlakozó esetén (pl. közeli telek csatlakozója), mely pontnál
ágaztatható le az ellátandó ingatlan csatlakozója?

a) A hálózati oszlopnál vagy a segédoszlopnál, rendszerengedélyes kötőelemekkel (fogazott
bordázott vagy átszúrós) kialakított áramkötésekkel.
b) A segédoszlopnál, de csak földkábeles csatlakozó igény esetén.
c) Kizárólag a hálózati oszlopnál, mivel a segédoszlop egy újabb csatlakozó létesítése
esetén csak tartóként funkcionálhat.


182. Bebetonozott konzolos, vagy épületre szerelt mérőhely esetén, kinek a feladata a
kábelfelvezetés védőcsövezésének kiépítése?

a) A regisztrált szerelő feladata.
b) A felhasználó feladata, mivel az érintett berendezések az ő tulajdonában vannak.
c) A csatlakozókábel kivitelezését végző vállalkozó feladata, ugyanúgy ahogy a nyomvonal
többi részén létesítendő védőcsövezés is.

183. A segédoszlop létesítése kinek a feladata és költsége?
a) Ideiglenes csatlakozó és végleges csatlakozó esetén is a regisztrált szerelő feladata és a
felhasználó költsége.
b) Ideiglenes csatlakozó esetén a regisztrált szerelő feladata és a felhasználó költsége.
Végleges csatlakozó esetén, ha az oszlop közterületre kerül akkor a csatlakozó kivitelező
vállalkozó feladata és a hálózati engedélyes költsége, ha az oszlop magánterületre kerül,
akkor a regisztrált szerelő feladata és a telek tulajdonos költsége.
c) Ideiglenes csatlakozó esetén, közterületi és magánterületi elhelyezésnél is a
regisztrált szerelő feladata és a felhasználó költsége (közterületi nem javasolt).
Végleges csatlakozó esetén, magánterületi elhelyezésnél a csatlakozó kivitelező
vállalkozó feladata és a felhasználó költsége.


184. Milyen mértékű műszaki tartalom változása jelent felújítást?
a) 60 %-nál nagyobb.
b) 90 %.
c) 50 %-nál nagyobb.
 
185. Milyen módon lehet a felhasználási hely készre jelentését megtenni?
a) Csak személyesen, ügyfélszolgálati irodában.
b) Amennyiben csatlakozási alapdíjat kell fizetni, úgy az ügyfélszolgálati irodában.
c) A készre jelentés csak telefonon adható meg.

186. Milyen szempont szerinti előírás követelheti meg a tűzvédelmi főkapcsoló alkalmazását?
a) Tűzvédelem.
b) Érintésvédelem.
c) Villámvédelem.

187. Milyen távolságonként kell a kábelt megfogatni, oszlopon való felvezetésnél?
a) ~ 0,8 m.
b) ~ 1,5 m.
c) ~ 2,5 m.

188. Mit ad meg a következő meghatározás? Több felhasználó által használt ingatlan belső
vezetékhálózatának nem az elosztó tulajdonában álló méretlen szakasza.

a) Felszálló méretlen fővezeték.
b) Összekötő berendezés.

189. Mit határoznak meg a következő részletek? Öt vezetékes rendszerben kell kiépíteni, a
felújítását általában tervezni kell, megszakítás nélkül kell kivitelezni, a róla leágazó vezetékek
kötéseit min. 150 x 150 mm-es plombálható kötődobozban kell kiépíteni, méretlen fogyasztói
hálózat része.

a) Betápláló méretlen fővezeték.
b) Összekötő vezeték.
c) Elosztó vezeték.
d) Felszálló méretlen fővezeték.
e) Leágazó méretlen fővezeték.

190. Mit jelent az első túláramvédelmi készülék fogalma?
a) A felhasználói berendezés első zárlat- és túlterhelésvédelmi eszköze. Névleges
áramértékét a csatlakozási teljesítménynek megfelelően kell megválasztani.

b) Ez a késes olvadóbiztosítót jelenti.
c) Olyan szakaszolható megszakító, amely teljesíti a teljes leválasztás követelményeit.
d) Több felhasználási helyet tartalmazó épületek csatlakozó főelosztójában alkalmazott eszköz.

191. Mit kell biztosítani a felhasználó részére, a fogyasztásmérő berendezéssel kapcsolatban?
a) Kismegszakító kezelhetőségét.
b) A felszerelt műszerek villamos csatlakozásait és vezetékeit.
c) A fogyasztásmérő leolvashatóságát és a kismegszakító kezelhetőségét.

192. Mit kell tartalmazzon az igénybejelentés háztartási méretű kiserőmű tervezése előtt?
a) Meglévő felhasználó esetén a helyszínrajz másolatát.
b) A közcélú hálózattal párhuzamosan kapcsolni kívánt áramtermelő berendezés,
háztartási méretű kiserőmű működésére jellemző adatokat.

c) A hálózati csatlakozási pont helyét.
 
193. Mit nevezünk a legkisebb munkavédelmi védőtávolságnak?
a) A levegőben mért legkisebb munkavédelmi védőtávolság az átívelési távolság
(villamos összetevő) és az ergonómiai összetevő összege.

b) Amely a feszültség alatti munkavégzés idején megakadályozza a villamos átütést.
c) Levegőben mért legkisebb távolság, amely a munkavégzés során a munka idején megenged
egy kis hibát a mozgásban és a távolság megítélésében.

194. Mit nevezünk feszültség alatti munkavégzésnek?
a) Minden olyan munka, amelynek során a munkát végző személy testrészeivel,
szerszámmal, szerkezettel, védő, vagy segédeszközzel feszültség alatt álló részeket
érint vagy veszélyes övezetbe hatol.

b) Feszültség alatti munkavégzésnek számít az a munka is, amelynél a munkát végző személy
a szokásos körültekintés mellett az érintést vagy veszélyes övezetbe való behatolást
biztonságosan elkerüli.
c) Minden olyan munka, amelynek során a munkát végző személy a testrészével, szerszámmal
vagy más tárggyal, a veszélyes övezet érintése nélkül behatol a közelítési övezetbe.

195. Mit nevezünk feszültség nélküli állapotnak?
a) A villamos berendezések olyan állapota, amely az az első üzembe helyezés időpontjáig
terjed.
b) Az erősáramú villamos berendezés (-rész) olyan állapota, amelyben a berendezés (-rész)
kapcsolata minden lehetséges villamos energiaforrással meg van szakítva és teljesülnek
rajta maradéktalanul a feszültségmentesítés előírt feltételei.
c) Az erősáramú villamos berendezés (-rész) olyan állapota, amelyben a berendezés
(-rész) kapcsolata meg van szakítva a kikapcsolást megelőzően tápláló
energiaforrással, s ennek következtében nem áll az üzemi feszültséghez hasonló értékű feszültség alatt, de nem teljesülnek rajta maradéktalanul a feszültségmentesítés előírt feltételei.

196. Mit nevezünk méretlen fővezetéknek?
a) A betápláló fővezeték, a felszálló fővezeték összefoglaló elnevezése.
b) A felszálló fővezeték és a leágazó fővezeték összefoglaló elnevezése.
c) Az a. és b. együtt.

197. Mit nevezünk összekötő berendezésnek?
a) Az összekötő berendezés jelenti a több felhasználó által használt ingatlan belső
vezetékhálózatának nem az elosztó tulajdonában álló, a csatlakozási pont után lévő
méretlen szakaszát.

b) Amennyiben az elosztóvezeték „felfűzéssel” kapcsolódik a felhasználói vezetékhálózathoz, a
hálózati leágazási pontok az elosztóvezetékek itt felszerelt kábelvégeinek sínre való kötései.
c) A méretlen felhasználói hálózat részét képező vezeték, amely a csatlakozóvezetéket köti
össze a méretlen hálózat készülékeinek elhelyezésére szolgáló berendezéssel.
d) A méretlen felhasználói hálózatot képező, de csak egyetlen felhasználási hely (lakás, üzlet
stb.) táplálására szolgáló vezeték, amely általában a felszálló fővezetéktől (egyes esetekben
a csatlakozó főelosztótól) ágazik le és a fogyasztásmérőig terjed. Mérőváltókra csatlakozó
fogyasztásmérő esetén a mérőváltók és a fogyasztásmérő közötti vezetékek, valamint a
fogyasztásmérőhöz csatlakozó feszültségszálak is e vezetékhez tartozónak minősülnek.
 
198. Mit nevezünk veszélyes övezetnek?
a) A feszültség alatt álló részek körüli olyan térség, amelyben a villamos veszély
megelőzését szolgáló szigetelési szint nincs biztosítva.

b) Veszélyes övezetet más megfogalmazásban átívelési távolságnak nevezzük.
c) Veszélyes övezet az átívelési távolság és az ergonómiai összetevő összege.

199. Nem lakás célú felhasználási hely méretlen fővezetékének méretezésénél mit kell figyelembe
venni?

a) Egyidejűségi tényezőt.
b) Várható teljesítménytényezőt és az egyidejűségi tényezőt.

200. Szabadvezetékes csatlakozó esetében a tetőtartónál kötés van minden szigetelt vezetéken,
hol a tulajdonjogi határ?

a) Fogyasztásmérő előtti kismegszakító, biztosító kapcsainál.
b) Az első kötési pontnál, a tetőtartónál.
c) Hálózati leágazási pontnál.
d) A csatlakozási szerződésben meghatározott csatlakozási pontnál.

201. Szabadvezetéki csatlakozó ráfeszíthető–e kerítésen kialakított 2 colos varratmentes tűzi
horganyzott acél tetőtartó elemre?

a) Igen.
b) Nem.
c) Igen, de csak akkor, ha az a feszítési iránnyal ellentétes oldalon húzószilárd kihorgonyzással
készült.
d) Csak akkor, ha az 4 m-es támasztólétráról kezelhető.
e) Csak 30 m csatlakozó hossz esetén.

202. Szigetelt csatlakozóvezeték a legkedvezőtlenebb üzemi helyzetében is a csatlakozáshoz nem
tartozó tárgyaktól legalább hány méterre legyen.

a) 1 m.
b) 0,5 m.
c) 0,1 m.

203. Szükséges-e az elosztói engedélyes által jóváhagyott villamos kiviteli terv egy társasház
méretlen fővezetékének teljes felújításához?

a) Nem, mert a méretlen fővezeték felhasználói tulajdonú.
b) Terv nem szükséges, elegendő bejelenteni a munka elvégzését.
c) Csak akkor, ha a fővezeték felújítás a fogyasztásmérő-helyeket is érinti.
d) Nem, mert a méretlen fővezeték nem az elosztói engedélyes tulajdona.
e) Igen.
 
204. Társasházi fogyasztásmérő-helyek vezetékezése során 4 fogyasztásmérő-hely méretlen
fővezeték szakaszát létesíti. Az alábbiak közül melyik 1 kV-os vezető alkalmazható?

a) Legalább 10 mm² keresztmetszetű, a szabványos színjelölésnek megfelelő műanyag
szigetelésű réz, vagy alumínium vezető.
b) Villamos terhelésre előírt módon méretezett, sodrott szerkezetű, színjelölt
rézvezetők, amelynek keresztmetszete legalább 10 mm².

c) Legalább 16 mm² keresztmetszetű, műanyag szigetelésű tömör alumínium vagy legalább 6
mm² keresztmetszetű, sodrott szerkezetű, színjelölt rézvezetők.
d) Villamos terhelésre előírt módon méretezett, sodrott szerkezetű, színjelölt rézvezetők,
amelynek keresztmetszete legalább 6 mm².

205. Tervezhet-e a regisztrált kivitelező kábeles csatlakozóvezetéket, ha a kábel nyomvonal egy
része közterületet vesz igénybe?

a) Igen, de csak ebben az esetben.
b) Igen, de csak akkor, ha szabadvezetékes az elosztóhálózat.
c) Nem.

206. Új létesítésű Irodaházban, a mérőhelyiségben elhelyezett csoportos mérőhely létesíthető-e?
a) Az MSZ 447:2019 előírásainak megfelelően igen.
b) Rendszerengedélyes mérőszekrény esetén igen.
c) Csak 4+1 közösségi mérésig.
d) Nem.
e) Csak ha az irodaházban létrehozott felhasználási helyek, mint társasház, ingatlan
nyilvántartásba vett albetétekkel rendelkeznek.


207. Válassza ki a helyes meghatározást!
a) Csak az a kiserőmű teljesítménytől függetlenül, amelyik nem csatlakozik a közcélú
hálózathoz és csak az adott felhasználó belső igényeit elégíti ki.
b) Csak az a közcélú hálózatra kapcsolódó kiserőmű, amelynek a csatlakozási teljesítménye
megegyezik a felhasználó részére rendelkezésre álló teljesítménnyel.
c) Háztartási méretű kiserőmű az 50 kVA-t nem meghaladó teljesítményű kiserőmű.

208. Válassza ki a helyes meghatározást! A háztartási méretű kiserőmű csatlakoztatása esetében:
a) A tervezett háztartási méretű kiserőmű csatlakozási pontja legyen különböző a termelő és
felhasználó csatlakozási ponttól.
b) A háztartási mérető kiserőmű az elosztóhálózattal szigetüzemben nem működhet.
c) Egyfázisú termelőegység 20 kVA-ig csatlakoztatható a kisfeszültségű hálózatra.

209. Válassza ki a helyes meghatározást! Háztartási méretű kiserőmű csatlakoztatásának
folyamata:

a) Meglévő felhasználói csatlakozó berendezés esetén nincs szükség előzetes
igénybejelentésre.
b) Egy felhasználó jogszabály szerint az ugyanazon csatlakozási ponton
rendelkezésre álló teljesítmény határáig a csatlakozási szerződés módosítása
nélkül csatlakozhat termelő berendezéssel a hálózatra.

c) A háztartási méretű kiserőmű csatlakozása miatt szükséges közcélú hálózat fejlesztés a
felhasználó feladata az érvényben lévő vonatkozó jogszabályok alapján.
 
210. Végleges földkábel csatlakozást létesíthet-e regisztrált villanyszerelő?
a) Igen, amennyiben ezt a felhasználó tőle megrendeli.
b) Nem, mert az az elosztói engedélyes feladata.
c) Igen, minden esetben.

211. Ki felel a munkaterületen a biztonságos és egészséges munkavégzés feltételeinek a
kialakításáért és fenntartásáért?

a) A munkát (kivitelezést) végző regisztrált szerelő, vállalkozó.
b) A hálózati engedélyes.
c) A felhasználó (ügyfél).

212. A 40/2017 NGM rendelet hatálya alá tartoznak
a) a villamos művek és a villamosműhöz tartozó villamos berendezések
b) a vasutak munkavezetékei, vasúti vontatás villamos berendezései, vontatási alállomások,
vasúti vontatás mozgó (mozdony) berendezései
c) összekötő és felhasználói berendezések, valamint a potenciálisan
robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezések és védelmi
rendszerek.


213. Egyenértékűségi nyilatkozat
a) a villamos tervező nyilatkozata arról, hogy a szabványok előírásait betartotta a tervezés során
b) a kivitelező nyilatkozata arról, hogy a szabványok előírásait betartotta a kivitelezés során
c) a villamos tervező nyilatkozata arról, hogy a szabványok előírásaitól eltérően a
tervben alkalmazott műszaki megoldásokat biztonsági és műszaki szempontból a
szabvány követelményeivel legalább egyenértékűnek nyilvánítja


214. Igaz e a következő állítás: szerelői ellenőrzés: legalább erősáramú villamos szakképzettség
alapján végzett ellenőrzés, amelyhez a szigetelésellenállás-mérésen kívül nem szükséges az
áramütés elleni védelem alapvető hibáinak kimutatása céljából műszeres mérés és a mérési
eredmények kiértékelése;

a) nem igaz
b) igaz

215. A jogszabály szerint kinek kell ismétlő vizsgát tennie 5 évente?
a) Csak azoknak, akik most végeznek ÉV, EBF, vagy VV tanfolyamot.
b) Csak azoknak, akik korábban szereztek ilyen bizonyítványt.
c) Csak az ÉV és EBF-re vonatkozóan ír elő ismétlő tanfolyami kötelezettséget a jogszabály
d) ÉV, EBF és VV felülvizsgálói munkakörök betöltéséhez kötelező az 5 évenkénti
ismeretfelújító képzésen részt venni.


216. Igaz e a következő állítás: A biztonsági követelmények szempontjából megfelelő állapotú az a
villamos berendezés, amely létesítésekor teljesíti a rá vonatkozó villamos biztonsági
szabványos követelményeket vagy a szabványban foglaltakkal biztonsági szempontból a
tervező által igazoltan legalább egyenértékű megoldásokat.

a) Igaz
b) Nem igaz

217. Mikor jár le villamos berendezés áramütés elleni védelemmel kapcsolatos időszakos
szabványossági felülvizsgálatának határideje?

a) Az előző felülvizsgálat naptári napjának megfelelő napon
b) Az előző felülvizsgálat naptári év ciklusidővel növelt év december 31-én.
c) A felülvizsgálatra két év türelmi idő van.

218. A szabványossági felülvizsgálat során mit kell elvégezni?
a) Csak szemrevételezést
b) Csak műszeres mérést
c) a) és b) vizsgálatot

219. Hogyan kell értelmezni a jogszabály következő mondatát? Az érintésvédelmi minősítő iratban
a vizsgált berendezést minden esetben az irat kiállítása idején érvényes előírások szerint kell
minősíteni!

a) A vizsgált berendezés érintésvédelmi szempontból nem megfelelő azonnal javítani kell.
b) A villamos berendezés felülvizsgálatkor érvényes követelmények szerinti
kialakítása a soron következő felújításkor esedékes.

c) A felülvizsgálat során tapasztalt hiányosságok pótlásának határideje az érintésvédelmi
szabványossági felülvizsgáló által a minősítő iratban meghatározott időpont.
d) Közvetlen tűzveszély vagy életveszély esetén, a berendezést le kell választani, és csak a
hiba kijavítása, majd eredményes vizsgálat után szabad újra bekapcsolni.

220. Mit kell tenni a méretlen fővezeték felújítása, cseréje alkalmával a lakáson belül elhelyezett
fogyasztásmérő berendezéssel?

a) Méretlen fővezeték felújítása esetén a lakáson belül elhelyezett fogyasztásmérőt ki kell
helyezni az épület külső falára.
b) Méretlen fővezeték felújítása esetén a lakáson belül elhelyezett fogyasztásmérőt szabványos
a hálózati engedélyesnél rendszeresített mérő dobozba kell helyezni.
c) Méretlen fővezeték felújítása esetén a lakáson belül elhelyezett fogyasztásmérőt
védő burkolattal kell ellátni.


221. Egészítse ki a következő mondatot: Átfolyós rendszerű melegvízkészítő készüléket a készülék
névleges teljesítményével……

a) de e=0,2 egyidejűséggel kell a háztartási teljesítményen túl figyelembe venni.
b) de e=0,5 egyidejűséggel kell a háztartási teljesítményen túl figyelembe venni.

222. A lakásban az általános nappali mérés mellett vezérelt hőtárolós mérés is található. Milyen
egyidejűséggel kell a vezérelt fogyasztót figyelembe venni a villamos méretezésnél?

a) A lakás méretezési teljesítményét és a vezérelt fűtési teljesítményt 0,688 egyidejűséggel kell
figyelembe venni, mert két vételezési helynek minősül.
b) A vezérelt fogyasztói teljesítményt e=0,2 egyidejűséggel kell számítani.
c) A vezérelt fogyasztói teljesítményt e=1 egyidejűséggel kell számításba venni.

223. A villamos méretezésnél milyen méretezési teljesítménnyel kell számolni?
a) A méretezést a világítási csúcsidőszakra kell végezni.
b) A méretezést a külön mért csúcsidőszakra kell elvégezni.
c) Mindkét időszakra ellenőrizni kell a teljesítményt és a nagyobb érték alapján kell a
méretezést elvégezni.


 224. Igaz-e a következő állítás: A mérőhelyi ellenőrző (Check) lista célja csökkenteni a sikertelen
bekacsolások számát?

a) Hamis
b) Igaz

225. Igaz-e a következő állítás: A mérőhelyi ellenőrző (Check) lista célja a vitás helyzetek
elkerülése, hogy a regisztrált szerelő és az átvevő szerelő számára azonos
követelményrendszer kerüljön megfogalmazásra?

a) Hamis
b) Igaz

226. Igaz-e a következő állítás: Ha a felhasználó a mérőhely kialakítását regisztrált villanyszerelővel
végezteti, aki csatlakozási pontra telepített, igényelt teljesítményhez illesztett, villamosan
méretezett, elszámolási módnak és tarifa szabályoknak megfelelő, és az adott szolgáltatási
területre rendszerengedéllyel rendelkező tipizált fogyasztásmérő szekrényt alkalmaz, nem kell
tervet készíteni?

a) Igaz
b) Hamis

227. Igaz-e a következő állítás: A regisztrált szerelő a megfelelés igazolására tett nyilatkozatát
(megvalósulási tervet, kábelek átadási és mérési dokumentációját, villamos berendezések
első ellenőrzésének jelentését, elosztók dokumentációját, villamosberendezés kezelési és
karbantartási utasítását) minden esetben megbízója részére át kell adnia?

a) Igaz
b) Hamis

228. Igaz-e a következő állítás: A regisztrált villanyszerelőnek a megbízója részére át kell adnia a
megvalósulási tervet?

a) Igaz
b) Hamis

229. Igaz-e a következő állítás: A regisztrált villanyszerelőnek a megbízója részére át kell adnia a
kábelek átadási és mérési dokumentációját az MSZ 13207 szerint?

a) Igaz
b) Hamis

230. Igaz-e a következő állítás: A regisztrált villanyszerelőnek a megbízója részére át kell adnia a
villamos berendezés első ellenőrzésének jelentését MSZ HD 60364-6 szerint?

a) Hamis
b) Igaz

231. Igaz-e a következő állítás: A regisztrált villanyszerelőnek a megbízója részére át kell adnia az
elosztók dokumentációját (CE megfelelőségégi nyilatkozat, használati és kezelési útmutató,
darabvizsgálati jegyzőkönyv, mérési jegyzőkönyv)?

a) Hamis
b) Igaz

232. Igaz-e a következő állítás: A regisztrált villanyszerelőnek a megbízója részére át kell adnia a
villamos berendezés kezelési és karbantartási utasítást (40/2017.(XII.4.) NGM r. alapján)?

a) Igaz
b) Hamis

233. Igaz-e a következő állítás: Ha az engedélyes nem kéri az államilag előírt dokumentációkat,
tanúsítványokat, műbizonylatokat, mérési eljárások megfelelést igazoló jegyzőkönyveit, akkor
a regisztrált villanyszerelőnek ezeket nem kell elkészítenie?

a) Igaz
b) Hamis

234. Mentesíti-e a regisztrált szerelőt az államilag előírt dokumentációk elkészítése alól, az
engedélyesek által az adott szolgáltatási területen rendszeresített csatlakozási, műszaki
dokumentáció- és kivitelezői nyilatkozat formanyomtatványok aláírása?

a) Igen
b) Nem

235. Az NKM Áramhálózati Kft. szolgáltatási területén a csatlakozó berendezés minden eleme és a
fogyasztásmérő berendezés a hálózati engedélyes tulajdona (az elosztóhálózat része).

a) Az állítás hamis.
b) Az állítás igaz.

236. A regisztrált villanyszerelők részére hol találhatók az aktuális információk az NKM
Áramhálózati Kft-nél?

a) www.demasz.hu
b) www.nkm.hu
c) www.nkmaramhalozat.hu

237. Az anyagigénylés leadását követően hány naptári nap elteltével érkezik meg az anyag és a
NKM Áramhálózati Kft. mely szervezeti egységénél kell átvenni az anyagokat?

a) 10 naptári napot követően a szerződésben megadott helyen.
b) 7 naptári napot követően a központi logisztikai raktárból.
c) 18 naptári napot követően a területileg illetékes Üzemmérnökségen.

238. Az NKM Áramhálózati Kft. működési területén történő munkavégzés során a partner kivitelező
eltávolíthatja-e az áramszolgáltatói zárópecséteket?

a) Igen.
b) Előzetes bejelentést követően eltávolíthatóak az áramszolgáltatói zárópecsétek.
c) Nem.
d) Igen, de csak az, aki rendelkezik zárópecsét felbontásra feljogosítással.

239. Az NKM Áramhálózati Kft-nél rendszerengedéllyel nem rendelkező fogyasztásmérő-
szekrénynek kell-e rendelkeznie leolvasó ablakkal?

a) Soha.
b) Igen, minden esetben.
c) Csak elektromechanikus mérő estén.
 
240. Szabadvezetéki oszlopról induló földkábeles csatlakozó vezeték esetén, mikor kell a kábelt
hálózati elemként méretezni az NKM Áramhálózati Kft.területén?

a) Minden esetben.
b) 1%-os feszültség esésre kell méretezni.
c) Ha távlatilag fürt fog kialakulni vagy 50 m-nél hosszabb.

241. Ideiglenes vételezés esetén a mért főelosztóban NKM Áramhálózati Kft. ellátási területén ÁVK
beépítése szükséges-e?

a) Igen minden esetben szükséges.
b) Csak akkor, ha a mérőszekrény fogyasztói mért főelosztót is tartalmaz.
c) Csak akkor, a fogyasztói mért főelosztóban dugaszoló aljzat is van.
d) Csak 30 mA felett.
e) Csak légvezetéki csatlakozás esetén.

242. Társasházak esetében mikor kell a bekapcsoláshoz szükséges dokumentumokat az elosztói
engedélyes részére leadni az NKM Áramhálózati Kft. területén?

a) A bekapcsolást végző munkatársnak a helyszínen.
b) Készre jelentéskor a területileg illetékes csatlakozó létesítő technikusnak.
c) Igénybejelentéskor.

243. Az NKM Áramhálózati Kft. területén történő új létesítés esetén kell-e földelést telepíteni a
fogyasztásmérő szekrényhez?

a) Igen minden esetben.
b) Nem.
c) Igen, de csak a végponton.

244. Műszaki átadás átvétel alkalmával kell-e szigetelési ellenállás mérési jegyzőkönyv, a kivitelező
részéről az NKM Áramhálózati Kft. területén?

a) Csak földkábel esetén.
b) Igen, minden esetben.
c) Csak légkábel esetén.
d) Nem.

245. Műszaki átadás átvétel alkalmával miről kell kivitelezői nyilatkozat az NKM Áramhálózati Kft.
területén?

a) Csak mérőhelyről.
b) Csak csatlakozóról.
c) Egyikről sem.
d) Mérőhelyről, csatlakozóról és a mért fővezetékről.

246. Rendszerengedéllyel nem rendelkező szekrényeknél kell-e típusvizsgálati jegyzőkönyvet kérni
bekapcsolás előtt az NKM Áramhálózati Kft. területén?

a) Soha.
b) Igen, minden esetben.
c) Csak vezérelt mérés kialakítás estén.
 
247. Sikeres átadás-átvétel alkalmával, amennyiben nincs mért fővezeték és felhasználói főelosztó,
el lehet-e végezni a bekapcsolást az NKM Áramhálózati Kft. területén?

a) Nem.
b) Igen.

248. Milyen méretű szalagrögzítésnél használt szalagot kell alkalmazni az NKM Áramhálózati Kft.
szolgáltatási területén elfogadott légvezetékes csatlakozó leágazó szerelvény
megfogatásánál?

a) Két karika széles.
b) Keskeny.
c) Széles.

249. Ki jogosult kivizsgálni a munkaterületen bekövetkező rendkívüli eseményeket az NKM
Áramhálózati Kft. területén?

a) Kizárólag az NKM Áramhálózati Kft. illetékes szakemberei.
b) A kivitelező (vállalkozó), és az NKM Áramhálózati Kft. illetékes szakemberei
közösen.

c) Kizárólag a kivitelező (vállalkozó), mivel egyedül ő felel a munkaterületen végzendő
munkáért.

250. Lakótéren belül elhelyezkedő mérőhely esetén az NKM Áramhálózati Kft. területén
elvégezhető-e a teljesítmény bővítés?

a) Igen, a mérőhelyet nem szükséges átépíteni, ha a műszaki állapota megfelelő.
b) Nem, a mérőhelyet kívülre (külső homlokzatra), új mérőszekrénybe kell kihelyezni.
c) Nem, a mérőhelyet a csatlakozási ponthoz kell áthelyezni.

251. Melyik a helyes fogyasztásmérő-szekrény elhelyezés lakossági fogyasztóknál az NKM
Áramhálózati Kft. területén?

a) Az „a.” megoldás.
b) A „b.” megoldás.
c) A „c.” megoldás.

252. A regisztrált villanyszerelők részére hol találhatók az aktuális információk az E.ON
Társaságcsoportnál?

a) ww.eon.hu  
b) www.eon.hu/partnerek
c) www.eon-hungaria.com

253. Az E.ON működési területén történő munkavégzés során a zárópecsét bontás elvégzéséhez
milyen, a jogosultsághoz szükséges adminisztrációt kell elvégezni?

a) Együttműködési megállapodás megkötése az elosztói engedélyessel, FAM vizsga,
FAM szerszámok megléte, bontási engedély benyújtása írásban, egyedi sorszámú
zárópecsétek leadása bontás után mérőlogisztikus felé.

b) Semmi, bármelyik regisztrált szerelő elvégezheti azt, csak egy telefonos bejelentés elegendő.
c) Bárki, bármikor elvégezheti bejelentés nélkül is.

254. E-on területén milyen esetben feszültségmentesítheti a regisztrált szerelő a csatlakozóval
együtt a mérőhelyet?

a) Ha a hálózati leágazópont szakaszszekrényben vagy földre telepített elosztószekrényben
van, és az áramköri felirat alapján a felhasználási hely egyértelműen beazonosítható.
b) Az E.ON tulajdonú elosztóberendezéseket a regisztrált szerelő nem nyithatja ki.
Csatlakozó feszültségmentesítést nem végezhet.

c) Csak, ha a leválasztást, csavaros ajtórögzítésű tokozottszekrényből tudja végezni.

255. Az E-on területén létesítendő szabadvezeték rendszerű csatlakozó nyomvonalába jelentősen
belelóg egy fa lombja. Kinek kell elvégeznie a szükséges gallyazási munkát?

a) Ha a fa a felhasználó területén van, akkor a felhasználónak, ha a közterületen van,
akkor a felhasználó és a közterület üzemeltetőjének a megegyezése alapján,
kizárólag akkor, ha a munkavégzés nem érinti a hálózati vezeték megközelítési
övezetét.

b) Ha a fa a felhasználó területén van, akkor a felhasználónak, ha a közterületen van akkor az
E.ON gallyazó vállalkozójának.
c) Mindkét esetben az E.ON gallyazó vállalkozójának.

256. E-on területén a regisztrált szerelő elvégezheti-e a megdőlt tetőtartó helyreállítását vagy
cseréjét, üzemelő csatlakozó esetén?

a) Igen, minden esetben, hiszen a tetőtartó a méretlen felhasználói berendezés része, így a
felhasználó tulajdona.
b) Nem, mert a feszültség alatt álló csatlakozó mindkét felfüggesztési pontjának helyreállítását
az E.ON vállalkozója végzi, FAM munkamódszerrel.
c) Nem. A helyreállítást a felhasználó által megbízott regisztrált szerelőnek kell
elvégeznie, de csak akkor kezdheti el a munkát, ha a csatlakozót az E.ON szerelők
feszültségmentesítették.


257. Az E-on területén a mérőhelyig történő befűzéssel és a hálózati oszlopra történő felrögzítéssel
(felkarikázással) elősegítheti-e a regisztrált szerelő a csatlakozó kiépítést, ha a tetőtartó és az
oszlop nem közelíthető meg kosaras gépjárművel, és rendelkezik KIF FAM végzettséggel?

a) Csak a felhasználó oldali rögzítést, illetve a befűzést végezheti el, akkor ha az E.ON
szerelőktől vette át a csatlakozóvezetéket.

b) Igen, mindkét oldali munkát elvégezheti, de be kell tartania a magasban való munkavégzés
szabályait.
c) Egyik oldali műveletet sem végezheti el.
 
258. A regisztrált villanyszerelők részére hol találhatók az aktuális információk az ELMŰ-ÉMÁSZ
Társaságcsoportnál?

a) www.elmuhalozat.hu és www.emaszhalozat.hu
b) www.elmu.hu és www.emasz.hu
c) www.elmuhalozatkft.hu  és www.emaszhalozatikft.hu

259. ELMŰ és ÉMÁSZ Hálózati Kft ellátási területén ideiglenes vételezés felhasználói mért
főelosztójában ÁVK beépítése szükséges-e?

a) Igen minden esetben szükséges.
b) Csak akkor, ha a mérőszekrény fogyasztói mért főelosztót is tartalmaz.
c) A hálózati engedélyes előírásai szerint a mért főelosztóban minden esetben.
d) Csak 3x32 A felett szükséges.
e) Csak légvezetéki csatlakozás esetén szükséges.

260. Ideiglenes vételezés mérőszekrényében ELMŰ és ÉMÁSZ ellátási területén ÁVK beépítése
szükséges-e?

a) Igen minden esetben szükséges.
b) Csak akkor, ha a mérőszekrény fogyasztói mért főelosztót is tartalmaz.
c) Csak akkor, a fogyasztói mért főelosztóban dugaszoló aljzat is van.
d) Csak 100 mA felett szükséges.
e) Csak 3x32 A felett.

261. Társasházak esetében mikor kell a bekapcsoláshoz szükséges dokumentumokat az elosztói
engedélyes részére leadni az ELMŰ és az ÉMÁSZ területén?

a) A bekapcsolást végző munkatársnak a helyszínen.
b) Készre jelentéskor a (központi) műszaki ügyfélszolgálati irodában.
c) Igénybejelentéskor.

262. Típus fogyasztásmérő-helyet a csatlakozási ponton- és szabadvezetékes csatlakozót kell
létesíteni, milyen dokumentáció alkalmazása szükséges az ELMŰ és az ÉMÁSZ területén?

a) Mérnök kamarai tagsággal és jogosultsággal rendelkező tervező által készített tervet.
b) Kivitelezői jogosultsággal rendelkező vállalkozó által készített tervet.
c) Kivitelezői jogosultsággal rendelkező regisztrált villanyszerelő által készített
(egyszerűsített) csatlakozási műszaki dokumentációt.


263. Véglegesíthető-e az ELMŰ előírásainak megfelelő állapotú - ideiglenes földkábeles
csatlakozás esetén – a lefektetett felhasználói kábel?

a) Igen minden esetben.
b) Nem.
c) Igen, de csak térítésmentes átadással.
d) Csak 25 mm² keresztmetszet felett.
e) Csak abban az esetben, ha a hurokimpedancia értéke nem haladja meg az előírt 0,24Ω-ot.

264. Milyen anyagok keletkeznek az alábbiak közül az egyenes fénycső hasznosítása során:
a) fémpor
b) üveg
c) fémhulladék
d) mindhárom fenti anyag keletkezik.
 
265. Miért kell szelektíven gyűjteni a fényforrásokat?
a) Bizonyos típusai higanyt tartalmaznak, ami veszélyes a környezetre és az
egészségre.

b) Azbeszttartalmuk miatt károsak az egészségre

266. Hova lehet leadni a hulladékká vált fényforrásokat és világítótesteket?
a) Bármilyen szeméttelepen és élelmiszerboltban átveszik ezeket a berendezéseket.
b) Olyan (nagyobb) kereskedelmi egységekben, amelyek árulnak ilyen termékeket,
illetve olyan hulladékudvarokban, amelyek be tudják fogadni az adott
(veszélyességű) hulladékot.


267. Hogyan valósítaná meg a körforgásos gazdaság az anyagok többszöri felhasználást?
a) Növelné a lerakott hulladékok arányát.
b) Növelné az újrahasznosítást, a szelektív hulladékgyűjtést, továbbá megfogalmazza
az ezek elérését segítendő tervezési és gyártási szempontokat.


268. Helyes-e, ha a PVT tokozat (Csatári Plast fogyasztásmérő szekrény) falmélyedésbe történő
telepítése során kötéskor térfogatnövekedést produkáló rögzítőanyagot használunk?

a) Használható.
b) A PUR hab kifejezetten ilyen célokat szolgál.
c) Nem szabad használni, mert deformációt okozhat a szekrényben.
d) Amennyiben az adott termék leírása nem zárja ki a mérőszekrények körében történő
alkalmazást, akkor használhatjuk.

269. Alkalmazható e szellőzőkészülék a PVT szekrények (Csatári Plast fogyasztásmérő
szekrények) esetében?

a) Bármely esetben alkalmazható, szellőzőkészüléktől függetlenül.
b) Igen, amennyiben a telepítési és karbantartási utasítást betartják.
c) Csak abban az esetben, ha ezt a rendszerengedély típuslapja tartalmazza.
d) Nem, ugyanis a gyártó által nyújtott IP védettség így nem garantálható.

270. Mire kell különösen figyelni a fedél felhelyezésekor PVT szekrény (Csatári Plast
fogyasztásmérő szekrény) esetében?

a) A fedélen körbefutó tömítés gyári pozícióban történő elhelyezkedésére.
b) Hogy minden csavart folyamatosan húzzunk meg, nehogy eldeformálódjon.
c) A zár előre be legyen helyezve a helyére, különben később már nem lehetséges.

271. Pontosan méretezett pozícióban kell-e elhelyezni a PVT szekrény (Csatári Plast
fogyasztásmérő szekrény) külső falán a csőadaptert szerelőtálcás kivitel esetén?

a) Nem fontos, bárhova befúrható.
b) A szélétől legalább 5 cm távolságban legyen a szimmetriatengelye.
c) A telepítési útmutató egzaktan megadja a pozíciót, másként történő telepítés
esetén a vezeték befűzés akadályokba ütközhet.

d) Ugyanúgy kell elhelyezni, mint nem tálcás kivitel esetében.
 
272. Használható-e az OZP-1 típusú fogyasztásmérő szekrény vezérelt mérés kiépítéséhez?
a) Nem.
b) Igen.

273. Használható-e az OZP-1 típusú fogyasztásmérő szekrény 1x80A-ig direkt méréshez?
a) Igen, a szerelési technológiai utasítás betartása mellett.
b) Nem.

274. Szerelhető-e az OZP-1 szekrény falon kívül?
a) Igen, a szerelési technológiai utasítás betartása mellett.
b) Nem.

275. Szerelhető-e az OZP-1 előre fizetős mérő esetén?
a) Igen, de csak abban az esetben, ha a mérő távirányítással programozható.
b) Nem.

276. Hogyan építhetek össze sima oldalfalú Hensel szekrényeket?
a) Józan belátásom szerint bárhogyan
b) Nem építhetek össze ilyen szekrényeket
c) A jelölősablon és az összeépítő készlet alkalmazásával

277. Hensel fogyasztásmérő szekrények fedeleinél milyen zárószerkezettel biztosítható a
kizárólagos őrizet alá vonás a fogyasztó részéről?

a) max. 6 mm átmérőjű lakatfüllel rendelkező lakattal
b) max. 8 mm átmérőjű lakatfüllel rendelkező lakattal
c) max. 10 mm átmérőjű lakatfüllel rendelkező lakattal
d) egyedi kulcsos cilinderzárral

278. Hol NEM található naprakész információ az aktuális érvényes rendszerengedéllyel rendelkező
HENSEL fogyasztásmérő szekrények hivatalos típuslapjairól?

a) www.emaszhalozat.hu, www.elmuhalozat.hu
b) www.hensel.hu
c) www.energia.eon.hu
d) kereskedők, nagykereskedők honlapja
e) www.nkmaramhalozat.hu

279. Telepíthető-e Hensel fogyasztásmérő szekrény napsugárzásnak tartósan kitett helyre?
a) Igen.
b) Igen, de csak a napsugárzás ellen védő járulékos védelemmel ellátva.
c) Nem.