Tisztelt Parterünk!
Az elmúlt hónapokban felmerült leggyakoribb kérdésekre adható válaszokat, valamint az egységes eljárás szempontjait tekintve, ezeket a szakmai információkat szeretnénk megosztani Önnel!
1. A műszaki beavatkozás mértéke és szükségessége
a)A szükséges és elégséges műszaki feltételeket, a vonatkozó jogszabályok és a vonatkozó szabványok figyelembevételével kell meghatározni. Az ilyen módon meghatározott műszaki biztonsági szintet sem a tervező, sem a kivitelező nem csökkentheti.
b)Az 54/2014 (XII.5.) BM rendelet OTSZ 4. § 199. bek. szerint
„vonatkozó műszaki követelmény: nemzeti és Európai Uniós szabványok összessége,”
c)A 40/2017 (XII.4.) NGM rendelet 3. pontja:
„A Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzatban foglalt egyes műszaki előírásoktól a tervező eltérhet, ha a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzatban foglaltak alapján igazolja, hogy a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat előírásai szerint elérhető, vagy magasabb műszaki biztonsági szintet más módon is biztosítja.”
d)A regisztrált villanyszerelők által végezhető tevékenységeket, illetőleg a javítás, bővítés, felújítás, új villamos berendezés határait, valamint a kapcsolódó szakmai szabályokat, a regisztrált villanyszerelők számára 2018-ban kiadott kézikönyv 1.2 pontja tartalmazza.
…. „számos olyan helyzet lehetséges, amikor a műszaki tartalmat – legyen az új létesítés, vagy bővítés – nem a regisztrált villanyszerelőnek kell „kitalálnia”. Ilyenkor válhat szükségessé annak kinyilvánítása, hogy a bővítés, felújítás, létesítés meghatározása érdekében, arra jogosult villamos tervező bevonása szükséges.
A kivitelezés, az engedélyekkel, jóváhagyásokkal ellátott tervdokumentáció alapján történhet..”’ …
- Javítás, bővítés, többletigény esetén, javasolt figyelmet fordítani a következőkre is
a)A meglévő felhasználói vezetékhálózat megfelel-e a létesítés idején – ha volt felújítás, a felújítás idején – érvényes jogszabályi és műszaki biztonsági követelményeknek?
b)A felhasználói vezetékhálózat biztonságos? Rendelkezésre állnak a jogszabály által előírt – a felhasználói vezetékhálózat biztonságosságát igazoló – dokumentumok, minősítő iratok?
c)Amennyiben az említett dokumentumok nem állnak rendelkezésre, akkor nem volt ilyen vizsgálat. Ez esetben el kell végezni a felülvizsgálatokat, fel kell tárni a hibákat és ki kell azokat javítani.
d)Amennyiben a felhasználói vezetékhálózat, mérőhely nem felel meg az a) pontban meghatározott követelményeknek, akkor azt kell megvizsgálni, hogy az javítás, karbantartás keretében alkalmassá tehető-e?
e)Amennyiben a felhasználói vezetékhálózat, mérőhely a d) pont szerinti beavatkozással nem tehető alkalmassá, akkor a szükséges műszaki tartalom változás mértékét kell irányadónak tekinteni.
Az MSZ 447:2019 5.2.8 pontjában meghatározottak szerint, a méretlen fővezeték teljes, vagy az épület felhasználási helyeinek részleges, legalább 50%-át meghaladó felújítása, illetve az épület jelentős, a csatlakozás környezetét (tetőtartót, falitartót, védőcsövezést, fogyasztásmérőhelyet, csatlakozóberendezést) is érintő építészeti felújítása esetén az épület részét képező kialakításokat úgy kell megvalósítani (nyomvonal, védőcsövezés), hogy az megfeleljen az MSZ 447:2019 szabvány követelményeinek.
3. Ingatlancsatlakozások darabszáma
Általános esetben egy ingatlannak csak egy csatlakozása lehet. Ettől eltérni, az alábbi esetekben szabad
a)abban az esetben szabad egy ingatlanhoz két – vagy több – csatlakozási pontot kiépíteni kisfeszültségen, ha azt az ingatlanon lévő felhasználási hely(ek) növelt üzembiztonságú ellátásra vonatkozó igénye indokolja, vagy
b)az adott ingatlanon lévő felhasználási helyek külön tűzszakaszba esnek és műszaki, gazdasági, vagy egyéb szempontok is indokolják.
MEGJEGYZÉS_1: A kialakítás módját az elosztóhálózati engedélyessel előzetesen egyeztetni kell. Az ilyen típusú igények kezeléséhez a területileg illetékes üzem állásfoglalását kell kérni.
MEGJEGYZÉS_2: Az 54/2014 (XII.5) BM rendelet OTSZ 135 §
„(1) Az építmény minden, központi normál és biztonsági tápforrásról táplált villamos berendezését, valamint a központi szünetmentes energiaforrásokat úgy kell kialakítani, hogy
az építmény egésze egy helyről lekapcsolható legyen. Az építményrészek külön lekapcsolásának szükségességét és kialakítását a tűzvédelmi szakhatósággal kell egyeztetni.
(2) A tűzeseti lekapcsolást úgy kell kialakítani, hogy a tűzeseti beavatkozás során a tűzeseti fogyasztók csoportjai külön legyenek lekapcsolhatók, működtetésük az egyéb áramkörök
lekapcsolása esetén is biztosítható legyen.
(3) Több tűzszakaszon áthaladó vezetékrendszert úgy kell kialakítani, hogy a tűzeseti lekapcsolással érintett tűzszakaszban beavatkozó tűzoltót áramütés ne veszélyeztesse.
(4) A csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók, főkapcsolók és túláramvédelmi készülékek rendeltetését, továbbá e kapcsolók ki- és bekapcsolt helyzetét jelölni kell.
4. Túlfeszültség-védelem
Tranziens túlfeszültség elleni védelmet kell alkalmazni, ahol a túlfeszültségek által okozott következmények hatással vannak:
- az emberi életre, pl. biztonsági berendezések, orvosi készülékek;
- közszolgáltatásokra és kulturális örökségre, pl. a közszolgáltatások kimaradása, informatikai központok,
- múzeumok;
- kereskedelmi vagy ipari tevékenységekre, pl. szállodák, bankok, ipari létesítmények, piacok, farmok, nagy számú embercsoport esetén (pl. nagy lakóépületek, templomok, hivatalok, iskolák).
Minden más esetben el kell végezni az MSZ HD 60364-4-443:2016 szabvány 443.5. szakasza szerinti kockázatelemzést, annak meghatározása céljából, hogy szükséges-e a tranziens túlfeszültség elleni védelem.
A kockázatelemzés elvégzésének hiánya esetén a villamos berendezést el kell látni tranziens túlfeszültség elleni védelemmel.
A családi házakat kivitelező regisztrált villanyszerelők által végzett mérőhelyi munkák esetében – különösen az épületfalon kialakítandó mérőhelyek vonatkozásában – gyakran merülnek fel kérdések a tranziens túlfeszültség elleni védelem szükségességével kapcsolatban.
- Az egyedi lakóegységek esetében nincs szükség tranziens túlfeszültség elleni védelemre ott, ahol a védendő villamos berendezés teljes gazdasági értéke kisebb, mint a berendezés táppontján elhelyezett SPD gazdasági értékének ötszöröse. – Ugyanakkor az ilyen esetekben is javasolt gondoskodni arról, hogy a beépítésre kerülő csatlakozó főelosztóban, vagy külön e célra beépített szekrényben, a túlfeszültség-védelmi eszköz elhelyezése – egyszerű beavatkozással – a későbbiek során biztosított legyen.
- A követelményeket a 2018-ban kiadott regisztrált villanyszerelői kézikönyv, valamint a HD 60364-4-443:2016 szabvány is részletezi. – Lásd még az 54/2014. (XII.5.) BM rendelet előírásait is.
A fent említetteket is figyelembe véve, a regisztrált szerelőnek mindig javasolt feltennie a kérdést
A tervező kockázatelemzéssel igazolta, hogy nem szükséges tranziens túlfeszültség-védelem kiépítése?
5. Csatlakozó főelosztó szükségessége
Csatlakozó főelosztót kell beépíteni az alábbi esetekben:
- Amikor a csatlakozó kábel „T” leágazással létesül, akkor a telekhatárban, közterületről kezelhető kialakítással.
- Egynél több felhasználási hely táplálása esetén mindig, a csatlakozóvezeték/csatlakozókábel fogadására, valamint az első túláramvédelmi készülék elhelyezésére. Ilyen estben a csoportos mérőhely kialakításának szempontjait kell irányadónak tekinteni.
- Egy felhasználási hely táplálása esetén, amikor
- a méretlen betáplálásba kerül beépítésre a T1, vagy T1+T2 típusú SPD;
- a rendszerengedélyes fogyasztásmérő hely nem alkalmas a felszerelendő darabszámú fogyasztásmérők elhelyezésére és ezért egynél több fogyasztásmérő szekrényt kell alkalmazni.
- amikor a csatlakozóvezeték keresztmetszete indokolja;
Egyéb speciális esetekben.
Néhány esetet kivételével, gyakorlatilag mindig szükséges csatlakozó főelosztó beépítése.
MEGJEGYZÉS: Nem szükséges a csatlakozó főelosztó elhelyezése például oszlopon elhelyezett ideiglenes fogyasztásmérés esetén.
A csatlakozó főelosztó beépítésének szükségességét, a fent említettek figyelembevételével javasolt megítélni.
- Méretlen felhasználói vezetékhálózaton alkalmazható túlfeszültség-védelmi eszközök (SPD-k)
E.ON Hálózati Tudásmenedzsment Osztály
Kapcsolódó dokumentumok
