Tisztelt Parterünk!
A 2018. december 12-én kiküldött hírlevelünk tartalmát, az alábbi tartalom váltja fel:
1. Ingatlancsatlakozások darabszáma
- Általános esetben egy ingatlannak csak egy csatlakozása lehet. Ettől eltérni, az alábbi esetekben szabad
- abban az esetben szabad egy ingatlanhoz két – vagy több – csatlakozási pontot kiépíteni kisfeszültségen, ha azt az ingatlanon lévő felhasználási hely(ek) növelt üzembiztonságú ellátásra vonatkozó igénye indokolja, vagy
- az adott ingatlanon lévő felhasználási helyek külön tűzszakaszba esnek és műszaki, gazdasági, vagy egyéb szempontok is indokolják.
MEGJEGYZÉS: A kialakítás módját az elosztóhálózati engedélyessel előzetesen egyeztetni kell. Az ilyen típusú igények kezeléséhez a területileg illetékes üzem állásfoglalását kell kérni.
b) Csatlakozó főelosztó beépítésének szükségessége
Csatlakozó főelosztót kell beépíteni az alábbi esetekben:
- Egynél több felhasználási hely táplálása esetén mindig, a csatlakozóvezeték/kábel fogadására, valamint az első túláramvédelmi készülék elhelyezésére. Ilyen estben a csoportos mérőhely kialakításának szempontjait kell irányadónak tekinteni.
- Egy felhasználási hely táplálása esetén, amikor
o a méretlen betáplálásba kerül beépítésre a T1 típusú SPD;
o a rendszerengedélyes fogyasztásmérő hely nem alkalmas a felszerelendő darabszámú fogyasztásmérők elhelyezésére és ezért egynél több fogyasztásmérő szekrényt kell alkalmazni.
o Egyéb speciális esetekben.
- Néhány esetet kivételével, gyakorlatilag mindig szükséges a csatlakozó főelosztó beépítése.
Megjegyzés: Nem szükséges a csatlakozó főelosztó elhelyezése például oszlopon elhelyezett ideiglenes fogyasztásmérés esetén.
- Első túláramvédelmi készülék
Az első túláramvédelmi készüléket a következők szerint kell elhelyezni:
- Amennyiben a méretlen oldalon túlfeszültség-védelem kialakítására nincs szükség, akkor fogyasztásmérőnél, azzal közös szekrényben, ha
- a csatlakozóvezeték fázisonként csak egy felhasználási helyet lát el, a hálózati leágazópont és a fogyasztásmérő berendezés között a fázisvezetőben nincs, nullavezetőben pedig (a csupasz sodrony és a szigetelt vezető összekötésénél) csak egy vezetőkötés van;
- a csatlakozóvezeték csak egy felhasználási helyet lát el, a fővezetéket az MSZ 447:2009 szabvány hatálybalépése előtt létesítették, és a hálózati leágazópont és a fogyasztásmérő berendezés között mind a fázisvezetőben, mind a nullavezetőben (a nullavezető csupasz sodronyának és szigetelt vezetőjének összekötését is beleértve) legfeljebb egy-egy vezetőkötés van (függetlenül attól, hogy a fővezetéket felújították-e vagy sem).
- Amennyiben a csatlakozóvezeték / csatlakozókábel egynél több felhasználási helyet lát el, vagy túlfeszültség-védelem kialakítása szükséges, akkor az első túláramvédelmi készüléket, a csatlakozó főelosztóban, kell elhelyezni;
- A transzformátorállomás gyűjtősínjénél, ha a csatlakozóvezeték onnan indul.
2. Csatlakozóvezeték, fővezeték kialakítása, terheltősége
A csatlakozóvezeték méretlen fővezeték kialakítását, terhelhetőségét a 2018-ban kiadott Regisztrált szerelői kézikönyv részletesen ismerteti és az alábbi kiegészítést teszi:
„Különös figyelmet kell fordítani a hőszigetelő vakolatokba, vagy épület hőszigetelés alá helyezett fővezetékek esetére, mert ott a vezetékek hőleadása erősen akadályozott lehet!”
Tehát a fővezeték védőcsövének hőszigetelésben történő elhelyezése nem tiltott, ugyanakkor nem is preferált megoldás. Ezért az ilyen kialakítást – ahol ez előreláthatóan ésszerű költségkihatások mellett megtehető – javasolt elkerülni.
3. Egy adott felhasználási helyre párhuzamosan nem tehet két különböző regisztrált szerelő bejelentést
Például: amikor FAM vizsgával nem rendelkező regisztrált villanyszerelő megkéri a teljesítménybővítést és vele párhuzamosan a FAM vizsgával rendelkező regisztrált villanyszerelő a plombabontást jelenti be és nem kér feszültségmentesítést. Ezen eseteket 2018.10.01-től visszaélésként kezeljük és etikai meghallgatást von maga után.
4. Kosaras gépjármű szükségességének eldöntése
a)Kosaras gépjármű akkor szükséges, ha
- munkavédelmi szempontból kétséges a támasztó létra használata (pl. a létra nem stabil és a szerelőpár mellett + egy embernek kellene felügyelni);
- a csatlakozás 5 m-nél magasabban lévő tetőtartóra, falitartóra történik;
- az oszlop nem mászható (pl. régi korhadt faoszlop, kerítésbe épített nehezen hozzáférhető oszlop, gyengeáramú kábeleket tartalmazó oszlop, vagy virágtartókkal körbeépített oszlop esetén).
b)Amennyiben a csatlakozóvezeték tetőtartóra, falitartóra történő rögzítéséhez az a) pontban említettek miatt kosaras gépjárműre lenne szükség, de a munkavégzés helyét a kosaras gépjárművel nem lehet megközelíteni, akkor a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló, 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet d) pontja szerint kell eljárni.
„magasban levő munkahelyen ideiglenesen végzett munka: az 1 méternél nagyobb szintkülönbségen – kivéve, ha e rendelet eltérően nem rendelkezik – végzett, nem állandó jellegű, rövid ideig tartó munka, ahol a biztonsági és ergonómiai követelményeknek megfelelő munkahelyi körülmények nem biztosítottak, ezért egyedi kockázatmegelőző intézkedések megtétele szükséges;”
A kockázatmegelőző intézkedések meghatározásához és elvégzéséhez adott esetben, arra jogosult szakember bevonására lehet szükség (pl. szakági tervező(k), munkavédelmi szakember, stb.).
E.ON Áramhálózati osztály
Kapcsolódó dokumentumok
